Századok – 1868

Hornyik János: A ráczok ellenforradalma. 1703-1711 530 - 530

531 még 1404-ik évben kitűnő szabadalmakkal, 1428-ban pedig két falúval ajándékozta meg. Nevezetes továbbá V. László király 1455-ik évi kiváltságlevele, melynél fogva rendeli, bogy „Kevin e к г á с z polgárai addig, m i g a z alsó részek" b e n M a g y a r о r s z á g u n к szélein levő Kövin városim к b a, b о il n a n a törökök elöli f é 1 e 1 m ö к b e n a közelebb múlt zavargásokkor Csepel szigetünkbe érkeztek, ama félelem megszűnésével visszafognak térni, Kiskeviben lakhassa naks mindazon szabadságokkal és kiváltságokkal élhessenek, melyekkel ama Kövin városban éltekvolt;" —• 1463-ben Mátyás király is megerősíti Kevi rácz polgárainak minden kiváltságaikat és szintazonképen irja, hogy „addiglau, mig, tágítván a törökök előli félelem, hónukba, ama Kövinbe visszamennek." 1439-dik évben, midőn Végszendrő, Brankovics György deszpót székhelye Murád szultán hatalmába esett, Brankovics magyarországi uradalmaiba, névszerint Világosvárra vonúlt, melyhez tartozó száztíz helységnek magyar és oláh lakosait a vele kiköltözött ráczok is gyarapították, kik Szerbiából ideiglenesen kiszorult fejedelmöket követték, különösen Becse és Jenő környékén telepedtek le. Húsz évvel később, hazájok teljes felbomlásakor, Brankovics Istvánnak, György fiának vezérlete alatt egy harmadik; 1465. táján pedig György unokája, Brankovics Vuk mellett negyedik beköltözés történt, s az ekkor beköltözöttek Szerémben, Bácskában és Csongrád megyében nyertek telepeket. E négy első kiköltözés alkalmával betelepedettek tehát mindannyian csak vendégektil fogadtatván, azon reményben, hogy egykoron hazájok a törököktől visszafoglaltatik, magukat Magyarország ideiglenes lakosainak tekintették. 1505. körül a Brankovicsok fimagva kihalván, ezek sógora Beriszló János, utána a majdan Moháes vérmezején elhullott Beriszló István ruháztatott fel a deszpót czimével; miután pedig Nándorfejérvár és a szerémségi várak Szulejmán török szultán által kiostromoltattak ; de leginkább a mohácsi vész után, a szerémi ráczok tetemes része, kisebb-nagyobb csapatokbcn fölfelé vonult a Duna jobb partján, s kivált Tolna, Fejér, Pilis megyékben kerc-