Századok – 1868

Hornyik János: A ráczok ellenforradalma. 1703-1711 530 - 530

A ráczok ellenforradalma 1703—1711. Források : Katona Hist. Crit. Tom. XXXVI. XXXVII. — Szalay László : Magyarország története VI. kötet. — Ugyanaz : A magyarországi szerb telepek jogviszonya az államhoz. — Horváth Mihály : Magyarország történelme IV. köt. — Thaly Kálmán : Bottyán János élete. — Hornyik János : Kecskemét város története IV. köt. — Nagykőrösi krónika stb. I. Azon népfaj, melyet okleveleink, törvényeink és történetünk „rá cz nemzet" nevezete alatt ismernek, részben egykorú hazánkban a magyar birodalom alapíttatásával : mert a magyar nemzet honfoglalásakor Szerémet már részben ráez nép lakta; utóbbi századokban, nevezetesen a törököknek Európába költözése s a keleti birodalomnak általa történt elfoglalása, Eáczországnak pedig folytonos zaklatása után e népfaj" nak több raja s több ízben költözött hazánkba, hol mindannyiszor vendégszeretettel fogadtatott, s a királyi kegyelem kitűnő jeleivel halmozva, letelepíttetett. Ama szoros viszonynál fogva, mely a magyar korona és Szerbia közt ez idétt mindinkább szilárdult, az ország és király egész készséggel telepítették le még a magyar föld kellő közepén is azon ráczokat, kiket a török hódítás dühe lakhelyeikből kiforgatott, s kik úgyis mint harczosok, úgyis mint földmívelők és kalmárok, hasznos szolgálatokat ígértek az államnak ; ezekhez képest már 1404-ik évben, a délkeleti végekből átszállított ráez telepeket találunk Csepel szigetén, mely a magyar királyok s királynék tulajdona lévén, közvetlenül a korona rendelkezése alatt állott. A Végszendrünek irányában fekvő Keviböl kiköltözött és Csepel szigetére Szentábrahámon letelepedett ráczok a Kevi nevet elragasztották e helységre, mely általuk, emlékezéssel ama nagyobb Kevire, honnan elszakadtak, Iviskevinek ; a magyarok által pedig, tekintettel az uj lakosokra, Ráez-Kevinek neveztetett. Ez új gyarmatot Zsigmond király