Századok – 1868
Pesty Frigyes: Kanitz F. „Serbien” czímű művének ismertetése 494
498 Lazics Istvántól, Tacitus Agricoláját Pavlovics Istvántól, Montesquieu : „A római birodalom hanyatlása" és a „Persiai levelek"-et Milicsevicstöl, Mignet nagyobb történeti munkáit Nenadovicstól, a Schwegler-féle „Philosophia-történet"-et dr. Maticstól, Buckle : „A gyámi rendszer története Angliában és Francziaországban" Srecskovics tanártól, „A népiskolák Amerikában" Hristics Fülöptöl, Roscher nemzetgazdászatát és Schleiden füvészetét Yovanovics Vladimírtól sat. Ezekből az olvasó megítélheti, hogy épen nem vagyunk feljogosítva a szerb irodalomról kicsinylőleg szólani, sőt ismerve azon mostoha viszonyokat, melyekkel e nemzet jobbléteért küzködik, eddigi művelődési vívmányai iránt teljes méltánylattal illik viseltetnünk. Bennünket itt különösen még azon tény fog érdekelni, hogy Szerbia szellemi fejlődésérc igen nagy mértékben magyarországi szülctésü szerb hazánkfiai járultak. — Az időszaki irodalom Szerbiában igen élénk, a ki pedig a napi sajtót európai stylusban megállapítá, az az újvidéki szülctésü Popovies Miklós. A szerb drámai költészet emelésében legnagyobb érdemekkel bír Sterics-Popovics Jován (született Verseczen), ki Mihály berezeg első kormányzása alatt 6000 tallérnyi subventiót nyervén,— 1842-ben Belgrádon színházat alapított. A külföldi jeles drámák közül már III. Richard király, Julius Caesar, Bölcs Náthán, Galotti Emília, Iphigenia Taurisban, az Orleansi Szűz, Ármány és szerelem, a Haramiák, Teli Vilmos, Fiesco, Torquato Tasso, az Obernyik-féle Brankovics, Molière Fösvény-je sat. szerb nyelvre le vannak fordítva.— Kanitz a szerb építészetről szólván, különös figyelmet fordít a szerémi Fruska-Gora hegység mentén található görög kolostorokra, és ez alkalommal Stalicsics Jakabot, Corvin Mátyás építészét, és a trawi születésit Dalmatin Jánost említi, kit szintén nevezett királyunk látott el foglalkozással. A kruzsedoli kolostorban (Szerémben) egy pompás evangelarium mutattatik 1514. évről, melynek vert-ezüstből készült, gazdagon megaranyozott és szentképekkel kirakott ^táblái Smederevics Péter nagy-becskereki ötvös műhelyéből kerültek ki. A szobrászat is képviselve van, különösen az 1799-ben Baján (mely azonban nem Szerémben fekszik, mint Kanitz hibásan állítja) született Petrovies Demeter által, kinek mintázata szerint öntetett rézbe a pesti nemzeti múzeumban látható Kisfaludy-emlék. — Bü-