Századok – 1868

Szabó Károly: Igaz-é hogy a kárpátalji felföldet nem Árpád hanem Szent-István foglalta el? - 475

482 választják. Ennek uralkodása alatt Kálmán és Jesse elhalnak, maga Albert is öt év múlva gyermektelenül elhal. Csak László élt még a testvérek közül Galicziában, és Salamon, ki Slavoniában uralkodott. (Szent) Lászlót tehát a magyarok behozzák és megkoronázzák. Ennek rövid dicsőítésével a krónikának vége van. — Láthatjuk e rövid vázlatból, mily határozottsággal, mily körülményes pontossággal vannak itt leírva oly események, melyekben egy betű igaz sincs, s melyek hallatára az embernek lehetetlen föl nem kaczagni. Boleszláv szent István három fiát koronázza Székes-Fehérvártt magyar királylyá ; ily roppant hatalmú lengyel fejedelem birtokát nem csuda, ha az együgyű és tudatlan lengyel barát a Dunáig s Tiszáig terjedtnek képzelte és hirdette. De azt követelni, hogy egy ilyen ostobaságokat koholó krónikás adatát a kérdéses határra nézve kétségtelen hitelességű tádósitásnak vegyük, mint ezt némely lengyel történetírók után Záborszky kívánni látszik : józan itéletü embernek teljes lehetetlenség. Mert Záborszky azon állítása, hogy némely tévedései mellett is mentegetett krónikása „a határ ezen jelölését csak nem találhatta föl magától" mitsem nyomhat; miután látjuk, hogy ö bizony nemcsak ily csekélységet, hanem egy egész századi magyar történelmet tudott és képes volt a maga fejétől koholni, s oly bámulatos tudatlansággal összeférczelni, a milyennek párját én legalább egyetlenegy középkori krónikában sem találtam. Azonban úgylátszik, mintha Záborszky maga sem tartaná lehetetlennek, hogy a felföld már 998-ban magyar kézen lett volna : miután Thuróczynál olvasható, hogy a Koppány lázadása ellen fegyverkező István a Duna éjszaki partján a Garam folyó mellett vonta össze hadait. De bár e krónika hitelét nem akarja is megtámadni : a képzelt lengyel birtokot mégsem adja föl, azt vitatván, hogy ezen itt említett hadak Boleszláv-Chrobry szláv csapatai voltak, melyeket az sógorának Istvánnak nemcsak a kárpátalji felföldről, hanem a Tátrántúlról is küldhetett segítségül. Azonban Thuróczy s a magyar krónikák, de még a külföldi krónikák sem emlékeznek Boleszláv ezen segélyéről : s hogy István a Garam mellett nem saját birodalmában, hanem