Századok – 1868
Botka Tivadar: Tájékozás az eltűnt magyar Valkóvármegyéről 453
468 rontál. Bács, Valkó, Szeréin és Pozsega az akkori felkeléstől ugyan felmentetnek, s otthon fogják tűzhelyeiket őrizni, de az azon évi keresztelő szent János napjára kitűzött hongytilésre követeket tartozzanak küldeni ; a mindjárt következő t. czikk pedig utána veti : ugyanezt kell érteni,1 úgymond, Erdélyről és Slavoniáról, hogy tudniillik csak követeket küldjenek ők is, otthon pedig Slavonia ezer lovast készen tartson, miszerint az országgyűlés rendeletéhez képest oda küldhesse azokat, a hova fog kívántatni1 ). Világos tehát, hogy Valkó megye törv ' nyliozásilag homogenitásban állott a magyar megyékkel, éspedig épen akkor, midőn egész Slavonia ott csak együttesen képviseltetett. Ellenben Slavoniának tartományi gyűléseiben Valkó megye a mohácsi kor előtt sohasem vett részt. Két oly nevezetes tartományi gyűlés végzései hozattak újabban napfényre a „J ura Reg ni Croatia e, Dal matiae et Slavoniae" czim alatt a horvátországi levéltárakból Kukuljevich által összeállított gyűjteményben: 1416—18 Zsigmond, és 1481. Mátyás királyok korából, melyek szerint azon tartományi gyűléseken egész Slavoniának — totius Slavoniae — ott megjelent megyéi egyenként megnevezvék : tudniillik Zágráb, Körös, Varasd és Verőcze megyék, tehát négy és nem több. És ezen két tartományi gyűlés azért volt nevezetes és olyan, hol minden megyének és érdekeltnek jelen kellett lenni, mert azokban egész Slavoniára nézve életkérdéseket képező s legfontosabban kötelező végzések tárgyaltattak s hozattak : amabban a törvénykezési reformra, emebben pedig az ottani kifejezés szerint a reformatio statusra vonatkozók*). Lehet-e tehát józan észszel feltenni, hogy ha Valkó megye Slavoniához tartozott volna, azon vitális gyűlésekben részt nem vesz ? A mi 2-szor a birói hatóságot illeti: tudva van minden Árpádházi királyok kiváltság-levelei egyhangú tartalmából, hogy Slavoniában már a XIII századtól fogva a báni hatóság volt az egyedül illetékes, és ezen jogban a slavoniták I. Károly, Nagy-Lajos és Zsigmond királyok által is megerősítettek, akkép, hogy a Dráván inneni bírák eleibe, jelesen a nádori és az országbírói törvényszékre ne idéztethessenek, érvénytelenségi sanctio alatt ; csak felebbezés esetére illessea bíráskodás a királyi törvényszéket. ') Kovachich Vestigia Comit. 588. ') Cod. Dipl. T. VII. V. 3. 113.
