Századok – 1868
Botka Tivadar: Tájékozás az eltűnt magyar Valkóvármegyéről 453
469 Ha tehát Valkómegyében kizárólag csak a nádori és országbírói törvényszék gyakorolta a törvénylátást: úgy világos jele ez annak, hogy Valkó a magyar államiság második főtényezíye, a birói hatóság homogenitása és közössége által is be volt kebelezve Magyarországba, és Slavoniához nem tartozhatott. íme az egyes esetek : 1299-ben valkómegyei Tolman birtok iránt a Loyák az alországbiró előtt perelnek 1 ). 1388-ban Miklós macsói bán, és Szerém, Bács, Valkó, Bodrog és Baranya alföldi megyék főispánja, a király által arra kiküldetve, hogy Valkó megye közgyűlésén és törvényszékén a nádor képében Ítéljen, a mit teljesített is,mondván: „in qua etiam jura palatinalia judicabamus", a Lekesei Sulyok család valkómegyei jószágai iránt osztályos pert intézett el2). A valkómegyei eszéki hídvám tárgyában a czikadori apát és Koroghy család közt 1341-ben Tamás országbíró, 1353 és 54-ben Miklós nádor, 1454-ben Gara László nádor bíráskodnak és intézkednek3). — 1360-ban Konth Miklós nádor Valkó megye közönségének közgyűlést tart és ott azon megyei jószágokról és személyek közt leánynegyedet tárgyazó perben bíráskodik 4 ). 1366-ban Bubek István országbíró valkómegyei vámkérdésben mint Ítélőbíró jár el 5 ). — 1377-ben Szepesi Jakab országbíró a két Pacliynta valkói birtok felett itél és azt elosztja 6 1. Ellenben egy árva eset nem volt eddig kipuhatolható, hogy valaha a bán Valkóban rendes bíróként járt volna el ; pedig a „Jura Regni Cr. Dal. et Slav." szorgalmas írója, ki előtt nyitva állott a horvátországi levéltár, a bécsi császári titkos levéltár, és a ki minden magyarországi okleveles codexeket átforgatott, mitsem mulasztott el az ilyek kipuhatolásában. Sőt ellenkezőleg a fennebb idéztem, általa közzétett 1416—1418-ki tartományi gyűlés végzései szerint, a báni birói hatóság alá nem más, mint csak Zágráb, Körös, Varasd, Verőcze megyék, mint egész Slavonia alkotó törvényhatóságai, tartoztak egyedül1). ') A megelőző jegyzetben idézett helyen. 3) Tud, Gyűjt. 1833. X. füzat, 64. ') Fejér Croatia et Slavonia disquisita. Budae, 1839. 67. 4J Magyar Akadémiai Értesítő. V. k. 3. füzet. 330. ') Ugyanott. 331. •) Cod. Dipl. H. T. IX. V. 5. 210. és Fejér Croat, et 81. 70. ') Jura Regni Croatiae, Dalmatiae et Slavoniae edidit Joan. Kukuljevic. Zagrabiae, 1862. P. 1. 179. 217. Századok. 32
