Századok – 1868
Botka Tivadar: Tájékozás az eltűnt magyar Valkóvármegyéről 453
466 volt. Hetven falut uralt, mind Valkó megyében. E gazdag falatra a G a rá к nagyon ásítoztak, és azt Zsigmond királytól a Mikolayak állítólagos hűtlensége miatt felkérték, de úgy látszik, sikerellenül'). A Lekcsei Sulyokok is a Bázaközben tanyáztak ; a Keserűk pedig Gibárton (ez az abaújmegyei Gibárttal össze nem cserélendő) ; a Zayak а XIII. században a Moliorunokaya nevű birtokon, többi közt Tolmánvban (Tulman), később Ivánka várában székeltek. Yalpó várát Geréb Péter nádor erős 's díszes épületekkel látta el, és ott érte a halál. Midőn gazdag hagyatékán Corvinus herczeg és a Csáktornyai Ernustok osztozkodtak, Valpót özvegyének engedték, ki azt kezével együtt Perényi Imre nádornak adta. Valpó utolsó vára volt a magyarnak a Dráván túli megyékben, — vele 1543-ban azon föld végkép elveszett és török közre került. A Duna partján fekvő Záta (most Sottin) várában Péter kalocsai érsek szeretett időzni, a rideg árvái fogság szenvedéseit elfelejtendő ; onnét keltek több közrebocsátott érdekes levelei is. A pécsi püspökök pedig Ivánkán, vagy egész nevén Ivánka-Szent-György várában akarták lábukat megvetni, hogy azt a valkómegyei dézmaszedés központjáúl használhassák : de e vár nem sokára a Zayak birtokába ment által. Mindezen egykori bő és fényes magyar élet székhelyeit már csak romok jelölik. A sors ádáz keze úgy akarta, hogy már a mohácsi katastropha előtt elenyészszenek Yalkónak ősi magyar családai,az Ujlakyak, Garayak, Maróthyak. Mohácsnál lelte sírját az utolsó Koroghy ; a Mikolayak is azon időtájban, de nem tudjuk miként, eltűntek e földről. A fennmaradt úri családokat pedig a török becsapások, török uralom költöztették el onnét. A magyar köznépnek nagy része követé urai példáját ; a kik pedig ott maradtak : ha szorosbb vallási és szomszédsági egység nem fűzte i őket össze, mint például a négy említett magyar, reformált valláson levő falut, azok az elszigetelés áldozataiul esvén, magyar nemzetiségüket elvesztették és szlávokká váltak. Ilyenek azon községek, melyek szláv létükre a reformata vallást mostanig követik, például a régi magyar Tord vagy Torda (most Tordincze) falu lakosai. A török is inkább fogyasztotta e tájakon a magyar') Cod. Dipl. т. X. V. 0. 860.