Századok – 1868
Pauler Gyula: Magyarország 1661-ben 274
276 a bajok orvoslására. A pozsonyi gyűlésen ') azonnal észrevettem, hogy a magángyülölködések erösebbek a közjó iránti buzgalomnál, és ámbár mindnyáján igen szerették Rákóczit q ) és öt segítve a hazának használtak, mégis a magánérdek, a vetélkedés előremenni — felülmúlt minden más tekintetet. Igy a nádor és érsek ellenségek levén, az egyik az aranygyapjas rendre, a másik a bíbornokságra vágyódott, mit el is értek. 3 ) Nádasdy gróf utat akart magának egyengetni az államtanácsba, és ellensége gróf Zrini Miklósnak , ki hason czélra tör, melyet kevés idő múlva mindketten el is értek. A eancellár *) czéljaival, Forgáeh gróf és mások, mindannyian az udvarral szemben nagyravágyásuk, maguk közt gyűlölet által elvakítva, nem törődtek a haza romlásával, csak saját hasznukat láthassák, és velem egészen máskép beszéltek, mint cselekedtek ; úgy, hogy hamar észrevettem, miszerint a velük való öszszeköttetésnek nem nagy haszna van , és sokkal alkalmasabb magamra vonni az udvar gyűlöletét, mintsem hasznot húzni a közügyre nézve. Mégis felhasználtam a találkozást, társalogni az urakkal és megnyerni bizalmukat, hogy annak idején a legtöbb hasznot húzhassam, ha a viszonyok arra kínálkoznának, mi aztán több alkalommal történt is, főkép midőn legutoljára Bécsbe jöttek, és Matteinek Rómába való küldetése elhatároztatott, mi az első lépés volt a háborúra " „Magyarország jelen állapota igen szomorú, mert kivévén az Ausztriához közel eső belső részeket, annyira zaklattatik a török által, hogy a népnek se vagyona, se élete nem biztos. Az 1606-ki béke óta, melyet a magyarok a legveszedelmesebb háborúnak mondanak, mert a törökök ez alatt több roszat tettek, mint a háborúban, lévén nekik az adriai tengertől Erdélyig számos erődben több mint 80,000 emberük, mostanig módjukban volt Magyar- és Horvátországot mindénfelé háborgatni. Sok várat és helységet elfoglaltak. Saját végeikben, e béke ellenére, több mint 40 erősséget építtettek, 150 német mértföldnyire kalandoznak, és a császárnak alávetett magyar földről naponként visznek rabszolgaságra embereket., úgy hogy a szerencsétlen lakosok nem biztosak este, nem lesznek-e másnap reggel a töröknek foglyai ! Illetékes számítás szerint a béke óta a törökök egy fél millió rabszolgát vittek Magyarországból. ') Az 1659-ikit érti. r) II. Rákóczy Györgyöt. aJ Yesselényi 1662-ben csakugyan aranygyapjas vitéz lett, de Lippai nem nyerte el a bíbornokságot. 1) Szelepcsényi.
