Századok – 1868
Hajnik Imre: Adalékok a magyar kereskedelem történetéhez a vegyes házbeli királyok alatt (I. Kassa.) 145
156 E tilalom daczára a külföldi kalmárok többfélekép törekedtek kijátszani az árúmegállltási jogot : majd nem a rendes utakon, hanem az illető városok elkerülésével, mellékutakon szállítva árúikat »), majd ismét, mint 1417-ben ép a kassaiak panaszkodtak Zsigmondnak, az által, hogy követeléseik behajtása örve alatt, a városnak, melyen túl kereskedniük tilos volt, határán túl menve és húzamosb ideig elmaradva, különböző szín alatt, titkon tettek üzleteket 2 ). Más módja az árúmegállítási jog kijátszásának az volt, hogy ily klilföldi kereskedők egyes főpapok vagy főúrak jószágain rövid időre megtelepedtek s mint ezek alattvalói, tehát mint honfiak, indúltak az ország különböző vásáraira, és nyereséges üzleteik bevégeztével hazájukba ismét visszatértek ; mely eljárás megakadályozására királyaink gyakran adtak ki tiltó parancsokat, névszerint Zsigmond 1435. tilalmazá az idegeneknek, főleg kereskedőknek — ideiglenes megtelepedését mind a királyi városokban, mind pedig ma a kassaiak panaszkodnak : „Quod licet per Tenutes , Telonia et Tributa Kegni nostri Hungáriáé versus Austrian! sen Vieniiam pergendo de eorum inercibus ot rebus mercimonialibus, seu etiam illis, quas causa mercandi deferunt, non consveverunt nec debent plus solvere de jure, quam fideles nostri cives ot mercatores de Terra Scepusiensi propter onera et lucra, quae simul subeunt et supportant , tarnen aliqui officiales nostri et vestri dictos .'ideles nostros ad majorem tributorum Solutionen! compellunt et cogunt, quam prae(licti Saxones solvere consvoverunt et solvunt de praesenti", ezt tehát tilalmazza. — Titkos levélt. Telonium. nro 10. ') Gyakoriak királyaink tilalmai a szokatlan utak használatára vonatkozólag. Lásd péld. Mátyás rendeletét (Zegedini i. pr. f. Epiphaniar. Domini 1459.) — Titkos levélt. Depositorium 30. sz. 2) V. ö. Zsigmond rendeletét, Constantiae i. f. b. Doroth. Virg. 1417., melyben kihirdetni rendeli : „ut nullus omnino forensium nulla licentia Civitatis (seil. Cassoviensis) obtenta, quibuscunque de causis ultra eandem Civitatem contra eins libortatem praesummat so transferre", minthogy, mond az oklevél, „absque dictae Civitatis nostrae Judicis et juratorum civium licentia more antiquo obtinenda, se pro debitis ipsorum repetendis proficisci fingentes proficiscerentur ibidem pro ipsorum voto stantes et moram protrahentes cautelosis et astutiae viis ac módis exeogitatis et allegatis forisationes, conctrac. tus et negotiationes palliatis sub coloribus furtive committerent et exerceront lucra et commoda, quae dícti Kegnicolae nostri ex huiusmodi comiautationibus habere et suscipere possent et debent sibi usurpantes in praejudicium et damnum totius Eegni nostri Incolarum." — Titkos levéltár. Depositorium nro 19.
