Századok – 1867

Pesty Frigyes: Magyarország vízhálózata a régi korban 68

76 kép Verecspatak-nak is neveztetik (1412) idézi elö kíváncsiságunkat. Ezen Tót-Rokolánpatakkal egyesölt valami Kisuri-Kad patak nevíi víz. Ma ama nevet csak a Rokolán puszta tartja fen. Ha a Canalis szó mesterséges csatornát jelent, akkor az Árpádok korában vízmuiikálatoknak nyoma is van, minthogy Deáki, Pozsony megyébe keblezett falu 1268 határjárásában világosan mondatik, miszerint az egyik határjegy a csatorna mellé esik (juxta canalem est meta.) Minthogy a nagyobb folyók több mellékágakra szakadtak és ereket kibocsátottak, a szigetek száma nagyobb volt, mint jelenleg ; de a viztömeg nagyobb uralma is okozta ezt. így a Torontál megyéhez tartozó Becse, várával együtt hajdan a Tisza egyik szigetén állott (1412 és 1422). A XIII-ik században Tihany és vára nem félszigetet, mint ma, hanem a Balaton valóságos szigetét képezte ; ugyanezen században Szigliget is mint sziget említtetik ; insula cum monte juxta Balaton. Csákány falu határát Vas megyében a Mirod nevü víz mosta, szigetet is alakított, melyen hadi czélokra szolgáló torony emelkedett. A vizek elterjedése olykor sajátságos viszonyokat idézett elö a közéletben. Torontál megyében Ákacs és Kerektó oly helységek voltak még a XVII-dik században , melyekbe mindazok, kik a savoyai Jenő herczeg által a Bácskaságban behozott törvényhatósági renddel megférni nem tudtak, meghúzták magukat, úgy hogy itt a temesi pasaságot alkotó török hatalom sem árthatott nekik felettén. Igazi szegény legények tanyája volt ez, még a mult évtizedig, melyet a környékbeli nép vad függetlenségéért „vármegye" névvel czimzett. A félhold uralma alatt csak igen kevés adó terhelte ezen telepet, és annak beszedésére évenként egy hajdú ment Becskerekről oda, de ez csak csolnakon*történhetett, mert a tanya széles vizekkel volt körülvéve, melyekben mesés mennyiségű halak fogattak. A szilaj életmód, melyet az itteni lakosok követtek, valamint a közbátorság érdeke a hatóságot végre arra ösztönözte, hogy az akacsiakat a mai Beodra helyére telepítse. A régi századok, melyek a maguk módja szerint a víznek csak úgy hasznát vették, mint mi, nem voltak kiméivé a vizáradásoktól sem. IV. Béla, midőn 1261 az egri püspökség régi birtokait előszámlálja, szent Istvánnak Örvény faluról szóló adomá-