Századok – 1867

Pesty Frigyes: Magyarország vízhálózata a régi korban 68

77 nyáról azt is közli, hogy itt nagy hajó is tartatott készen, mely a Tisza kiâradâsa alkalmával embereket és szekereket átszállítson. Zsigmond király pedig 1396 évben Várkonyi István részére halasztó parancsot adott ki, a neki meghagyott eskületételre nézve, mert a kitűzött időben a vizek kiáradása miatt Győrben meg nem jelenhetett. Alig szükség még a helynevekből is azt fejtegetni, hogy Magyarország vízgazdagsága roppant mértékben megfogyott. Sok helység viseli még nevében a „rév, hid, patak, seif, bach, kút, tó, csaj, kelő, ér, ág" szót összetételben, a nélkül, hogy az illető vidéken a víz megfelelő nyoma volna. Valamint Kerner A. a helynevekből bizonyítgatta (de természetesen ásatásokból, régi térképekből és írott kútfőkből is), hogy azelőtt több erdő volt az Alföldön, ugy nem habozott Rómer Flóris a Bakonynak szembeötlő vízhiányára mutatván, ezen körülményt az erdők terv és számítás nélküli irtásaiból, a Balaton víztükrének lecsapolások által történt összeszoritásából, a Sárrét és más nagyobb posványos helyek kiszárításából magyarázni. Hogy hajdan több vagy legalább bővebb források lehettek a Bakonyban, már csak abból is következtethetjük, hogy annyi a helység, mely forrásról vette nevezetét. Buda vidékéről is eltűntek azon források, melyekről régi kútforrásainkban emlékezet van. Milyen sivár, milyen vigasztalan, élettelen tekintetű most ennek legtöbb pontja víz hiányából, azt mai nap nem győzzük panaszolni. Lehet, hogy az általam elveszeitekül felhozott folyóvizek némelyike az illető vidék lakosai előtt még mint eső vizeket lehozó árok lesz ismeretes, lehet hogy egyik másik magyar nevü folyóviz most szláv elnevezés alatt lappang, — de még is erős próbák nélkül nem igen fognám elhinni, mert régi okmányaink még azt is gondosan különböztetik, midőn valamely vízőr nem forrásból hanem esővizböl táplálkozik. Egy Nagy-Sarló és Izbék közti határpörben 1593 az előforduló Kanyas-érről van szó, mely már egy 1470 évi határjárásban világosan mint esővizeket és árvizeket elfogó víz ismertetik. A mi a névcsere lehetőségét illeti, e részben azon ügybarátok tapasztalataira vagyunk utalva, kik az illető vidéket lakják, ők hivatvák arra, hogy hiányos tudományunkat kiegészítsék. A czél, mely ezen czikk megírásánál szemem előtt lebegett,