Századok – 1867

Nagy Imre: Egy magyar emlékirat a XVI-dik századból 47

47 rint még fenn nem állhatott ; és hogy László a sági conventuek az okiratok szerint mintegy 1281-től 13üü-ig volt prépostja.1

) Okmányunknak e szerint már külső, palaeographiai jellege vizsgálata is, és összehasonlítása kétségen kivül helyezi, 1-ször azt, hogy valóban az ipoly-sági conventnek, mint hiteles-helynek kiadványa; 2-szor hogy az a XlII-dik század vége felé, és pedig annak mintegy utólsó tizedében 1290 körül adatott ki. Jóval érdekesebb azonban okmányunk belső tartalma ösz. szehasonlításának eredménye, miről már a következő fejezetben szólok. Egy magyar emlékirat a XVI. századból. *) A mióta régi okmányok felkutatása képezi magánfoglalkozásom egyik kedvenez tárgyát, érdekesebb leleménynyel uem dicsekedhettem, mint azzal, melyet mindgyárt felmutatandok. Ama sok okmány közt, melyeket, veletek tisztelt barátim, részint köz- részint magán-levéltárainkban átolvastam, keresztülforgattam, alig találtunk egyebet, mint rövidebb vagy hosszabb tartalmú, deutöbbnyire csak magánérdekű adományozásokat, örökbevallásokat, igtatási jelentéseket, Ítéleteket stb. ; melyeknek azonban egyformaságuk mellett sem vésztők el eddigelé érdekeltségünket s vágyunkat a további kutatásra ; mert hiába, ha a fölfedezett régi okmány hasonló is tartalmára nézve az előbbiekhez: azért megmarad annak mindig saját érdeke. Sóvár szemeink egyszerre áttekintik egy-egy új okmány tartalmát, az ősök szellemét, hazánk dicső, majd ismét borús múltját véljük azokról lepillantani. — Vágytam azonban mégis, hogy oly okmány birtokába juthassak, mely általános történelmi érdekkel bír, s annak főtárgya ne valamely magánviszonyra vonatkozzék. ') Fejérvári : Series Práep. et Abbatiarum. Nemzeti Múzeum kézrata ; s a Codex Diplomatieusban több okmány, valamint Rakóvszkytól kéziratban kiadatlan okmányokból összeállítva a sági prépostok névsora. *) Felolvastatott szerző által a dunántúli történet- és régészetkedvelők 1866. dec. 27-én Répeze-Szemerében tartott összejövetelén.