Századok – 1867

Ipolyi Arnold: Magyar okmányérdekességek - 42

44 Pro Job de palast contra micbaelem filium Symonis et fratres suos expeditorie super destructionibus villarum eorundem. A két szélén kivlil záró-pecsét helyének nyoma. Belől a szöveg : Datum pro memoria, quod comes Mykus. offícialis Michaelis. Mortumus. Jaco. et Fyle (igy az eredeti, a kiadásban valószínűleg sajtóhibából eredt Tyle helyett) filiorum Symonis pro eisdem dominis suis personaliter coram nobis constitutus, destruccionem villarum dominorum suorum ker. wosyan et utrarumque keresken uocatarum. tempore comitis Demetrii filii Hunth factam. Job filio Juanche de palast ad plénum coram nobis relaxauit. obligatis se adhoc coram nobis. quod si ipse Job racione destruccionis predictorum villarum per dominos suos predictos processu temporis inpeteretur. ipse Micus eundem teneretur módis omnibus expedire. Datum quarta feria proxima post festum beate agathe virginis. E szerint az okmány egyszerű bizonyságlevél arról : hogy Mikus comes (tiszt vagy hivatalnok) mint Simon négy (iának, úgymint Mihálynak, Mortumusnak, Jákónak és Fülének tisztje vagy megbízottja, ezen nevezett megbízói s urai nevében a hiteles bizonyság előtt személyesen megjelenvén, Palásti Ivánka fiának Jóbnak teljesen elengedte a kártérítést urai Kér, Vosyán s mind a két Kereskén nevü helységeinek vagy birtokainak azon lerontásáért, vagy elpusztításáért, mely Hunt fiának Demeter comesnek idejében történt, — lekötelezvén magát arra, hogy ha említett Palásti Jób e miatt idővel Mikusnak nevezett urai által keresetbe fogatnék, úgy maga Mikus' tartozzék öt minden módon felmenteni, vagy helyette megfelelni. Az okmány kiadásának idejére nézve csak annyit találunk benne feljegyezve, hogy az Sz. Agata ünnepe utáni szerdán kelt. De sem az évszám nincs feljegyezve, sem a hitelestanúságnak és helynek neve, mely előtt és hol az egyezkedés véghez ment, s az okmány e felett kiadatott — nincs kitéve. E miatt már Wenzel előbb idézett közleményében azon megjegyzéssel kíséri ezen okmányt: „hogy külső jelei után Ítélve IV. Béla vagy V. István uralkodásának idejére mutat, s hihetőleg az ipoly-sági conventnek kiadványa." És e szerint irja is az okmány rubrumát, czímfejezetét : „A sági conventnek magán-