Századok – 1867

Garády: „Horváth Mihály kisebb munkái.” I. II. (Könyvismertetés) - 391

397 A józanabb gondolkodása nemesek becsülni és védeni kezdék a kereskedőket. A müiparnak, úgy látszik, jobban kedveztek a körülmé­nyek. A szerfölötti fényűzés, mely már nemcsak nemesek, hanem gazdagabb polgárok közt is eláradott, hatalmas emelője volt a a kézmüi szorgalomnak A fényűzésről, a Mátyás második menyeg­zöjén kifejtetten kivül, szerző több példát hoz fel, melyek közül említem Szapolyai István arany-nyaklánczát, mely halála után egy századdal 70,000 frton kelt el Velenczében ; Ujlaky Mik­lósnak 60,000 aranyra becsült kardját. És a pompaszerető király "1 festészek-, szobrászok-, zománezozók-, arany- s ezüstművesek-, asztalosok-, kőfaragók-, építészeket, sőt kertészet- s földmívc­lési mestereket is nagy költséggel hozatott be Olaszországból. Az építészet a tökélynek mily fokán állott ő alatta a budai királyi lak egész Európának hirdette. A lábra kapott fényűzés a többi mesterséget sem hagyá alább süllyedni. A hazai műipar talál­mányai közül említendő e korból a hintó, milyet Mátyás kösz­vényes állapotában legelső csináltatott. Említésre méltó a ha­rangöntés gyarapodása is, s annak egyik remeke, a beszterczei, ez időben öntött 175 mázsás harang. A földmívelés A harezok dúlásai miatt nem kis csorbát, azonban az azzal foglalkozók polgári állapota kevés válto­zást szenvedett. Az adózások a körülmények szerint majd na­gyobbak, majd kisebbek valának. Dunántúl, Szerémben és Er­délyben a kertmívelés is szépen gyarapult, a miben maga Mátyás serkentő példával ment elől. A fényűzés maga után vonta az érezbányák szorgalmas mívelését is. Erdélyben kőbányák is munkáltattak, melyekből fehér és veres márvány, alabástrom és jeles kristály hozaték napvilágra. Kereskedésünk Mátyás halála után egyre hanyatlott, míg végre a török hódoltatás azt csak néhány felvidéki városba szo­rította. Szerző végig vezetve az olvasót e korszak müipara s ke­reskedése történelmén, befejezésül azon akadályokat tárgyalja, melyek a müipart és kereskedést megnehezítették : de tárgyalja azon értelmi s erkölcsi előnyöket is, melyeket e foglalkodás a nemzetre árasztott. Hosszasabban, mint e füzetek oeconomiája engedné, vázol-Századok 27

Next

/
Oldalképek
Tartalom