Századok – 1867

Garády: „Horváth Mihály kisebb munkái.” I. II. (Könyvismertetés) - 391

398 tarn szerző e munkáját .* de hiszen annak e nagyon is kicsiny dióhéjba szorított s mégis ennyi tért elfoglalt tartalma fennen hirdeti, mennyi sok érdekes van a 172 lapon közölve ! Rövid lehetek „A vezérek korá"-nál (172—218.11.) E tárgyat közelebbi években Szabó Károly a „Budapesti Szemléd-ben, szerzőnk az 1858-ki „Hazánkéban vette tolla alá. Horváth előbb azon kérdést fejtegeti, minek tulajdonítsuk, hogy a hatalmas német s alakulóban levő szláv birodalom közt állandó hazát volt képes magának szerezni a maroknyi magyar ? és a választ a nemzet erőhatalma-, erkölcsi tulajdonságai-, s nemzeti erényeiben találja. Ide számltja, hogy a magyar, vallás miatt nem üldözte az itt talált népeket ; kiemeli a nemzet természeti értelmessége s életrevalósága mellett nemzeti egységét s összetartását, társadalmi s hadi szerkezetét. Elbeszéli azután azon hadi kalandokat, melyeket őseink a vezérek kormánya alatt egy századig Európa különböző országaiban, pár kivétellel, győzelmesen hajtottak végre, míg Géza alatt, elfogadva a keresztyén vallást, szelidülni kezdettek. E czikket czélszerüen váltja fel „Szent-Adalbert élete" (219—232. 11.) Megjelent a „Magyar Encyclopaediá"ban. Szent-Adalbertről elég legyen annyit említenem, hogy ő volt egyike az őseinket keresztyén vallásra'térítő apostoloknak, s itt élete változékony eseményeivel ismerkedünk meg. A negyedik czikk szintén őseink korával foglalkodik, „A kereszténység s az alkotmányos rend megszilárdulásának kora" czím alatt. (233—294.11.) Megjelent az 1857-ki „Hazánk-"ban. Részletesen van itt előadva, mit tőn sz. István, hogy a keresztyénséget és egyeduralmi államszervezetet nemzetében megszilárdítsa, szemben úgy a pogánysághoz, mint a vajdák hatalmához ragaszkodók ellenhatásával. Az ö halála után Péter és Aba alatt történtek nem sok élvet nyújtanak a hazafinak, de nyújtanak tanulságot, hogy a bitorlásra és zsarnokságra alapított trón sokáig fenn nem állhat; hogy a közvéleménynyel daczoló, a nemzeti érzetet mélyen sértő kormány tartós nem lehet ; hogy a nemzet, mely függetlenségét, szabadságát méltókép szereti s becsüli, azt végre hatalmas ellenséggel szemközt is meg tudja menteni. És ne feledjük ki szerző érdemeiből, hogy ezeket 1857-ben dörögte fülébe az akkori hatalma-