Századok – 1867

Garády: „Horváth Mihály kisebb munkái.” I. II. (Könyvismertetés) - 291

299 kannibali boszút vőnek. Győzelme nem vetett a lázadásnak más pontokon végett ; Bácsban Bánffy Jakab, Fehér- és Veszprémmegyékben Gosztonyi János győri püspök és Sitkey Gothárd fékezték meg a kalandozó kuruczokat, kik négy hónapi dúlongás után négyszáznál több nemest gyilkoltak le, de közülök is 40, mások szerint 70 ezeren estek áldozatál eszeveszett vállalatoknak. De még ennyi áldozattal sem elégedett meg a megsértett nemesség. A következett országgyűlésen a jobbágyság előbb sem csekély terhei, adózásai és szolgálatai súlyosabbakká tétettek, a fellázadt helységek a nemesek kárát helyrepótolni, a tagjaikban megsértett családoknak vérdljt, a királynak pedig lázadási bünükért ugyanannyi birságot fizetni szorítattak ; a jobbágyok a szabad költözködhetéstöl megfosztattak s uraik örökös szolgáivá tétettek. Az eddig vázolt czikkel némi viszonyban áll e kötet negyedik dolgozata: „A p ór osztály költözési jogának történetéből" czim alatt (277—289. 11.). Megjelent volt az „Athenaeum" 1839-diki folyamában. Imént emlitém, hogy az 1514-diki lázadás büntetéseül a jobbágyság megfosztatott szabad költözködhetési jogától. Ennek ellenében egy máramarosi olvasó azon állitással lépett föl ugyancsak az „Athenaeum"-ban, hogy a pórság ezen elkárhoztatása csak 33 évig tartott. De hogy nyomorúságos állapotában pórságunk sokkal tovább tengett, mint azt a törvényhozás akarta: ezt bebizonyítani volt Horváthunk e polémiái czikkének feladata. Sz. felsorolja azon törvényeinket, melyek a jobbágyság terhén e tekintetben is könnyíteni kivántak, de eredmény nélkül maradának. Már 1538-ban Körösön Nádasdy Tamás bán elnöklete alatt a tótországi rendek, a magyarországi törvényhozást megelőzve, visszaadták az eltiprott emberi osztálynak jogát, de ennek gyakorlatát megneheziték a törvényczikkhez kapcsolt föltételek és záradékok. 1546-ban a pozsonyi országggyülésen a magyarországi rendek is elismerték a pórság sanyarú állapotát, mégis azt végezték, hogy a költözködés szabadsága a legközelebbi gyűlésig halasztassék el, mi a következett évben, Nagy-Szombatban szabályoztatott ugyan, de nagyon összeszorító feltételek alatt, s még e megszorított költözködhetés is 1548-ban fölfüggesztetett. 1550-ben meg-