Századok – 1867

Garády: „Horváth Mihály kisebb munkái.” I. II. (Könyvismertetés) - 291

300 adatott ugyan e jog, de 14 föltétel alatt, melyek végeredményben csak a status quo-t újra szentesiték. 1552 ben megint csak kilátásba helyeztetett e tárgyban a gyökeres orvoslás; 1553-ban az igéret ismét csak igéret maradt ; 1554-ben a tárgy meg sem pendíttetett ; 1555-ben mellőztetett, csak 1556-ban adatott meg az érintett szabadság azon állapotban s föltélelek alatt, mint 1514 előtt volt. De a jóakaratú törvény csak írott malaszt maradt. Az 1608-diki országgyűlés is csak annyit végzett, hogy azon vármegyék, melyek a szabad költözés gyakorlatában volnának, abban ezután is megmaradjanak ; azon vármegyéknek pedig, melyek a pórság ezen jogát megismerni s gyakoroltatni nem akarnák, szabadságukban álljon külön rendelményeket alkotni a pórság költözése iránt. És ez így maradt az 1715. és 1793-diki törvényekig. Az ötödik czikk (291—318 11.) „Corvin János élete" czimet visel, s megjelent az 1843-diki „Athenaeum"-ban. — Corvin János ifjúkorának rövid jellemzése után elbeszéli sz., mikép törekedett a törvényes utódot nélkülöző apa útat egyengetni e fiának a trónra, s ezt ismét mikép ügyekezett meghiúsítani a szintén trónra vágyó Beatrix királyné. E két ellentörekvés mozzanatai vannak leirva Mátyás halálaig, mely után nagyobb tér nyilt Beatrix fondorlatainak, a ki elvégre kieszközölte, hogy Corvin királynak nem lön megválasztva, mi csak a pártok erőfeszítése mellett történhetett meg. A mellőzött, szelid, békeszerető, tettre vágyó, tiszta jellemű Corvin azután is, kivált a török ellen buzgón és sükerrel szolgálta a hazát, míg 1504-ben, férfikorá• nak alig 35-dik évében, rövid betegség után oct. 12-kén ragályos láz vetett életének véget. A Mátyás király által a porból fölemelt, de halála után fia, Corvin János iránt undok hálátlanságot tanúsított Szapolyaycsalád egyik sarjára vonatkozik a következő : „A d a 1 é k o k J ános király külv iszonyainak történelméhez" czímü s 1859-ben a „Történelmi zsebkönyv "-ben közlött czikk (319—373 11.), melynek feladata, némi világot deríteni a Ferdi" nánd ellenében magyar királylyá választott Szapolyay Jánosnak a külfejedelmeknél, névszerint a franczia és angol királyoknál, a pápánál s Velenczénél tett lépéseire, melyekről eddig alig említhetett valamit a magyar történelem. Csak újabb időben vette