Századok – 1867

Garády: „Horváth Mihály kisebb munkái.” I. II. (Könyvismertetés) - 291

298 ken rajzolt türhetlen igából szabadulásra; s Pest és más városok alatt nagy tömegekben, mintegy 70 ezer, gyillt össze a fegyverre -kelt jobbágyság. Vezéréül Bakács, Dózsa Györgyöt, nemtelen ; származású székelyt, választá, ki épen erdőben ment Budára, hogy a Belgrádnál vívott párviadalért, melyben Alit legyőzte, jutalmát vegye, a ki, átvévén a sereg kormányát, testvérét, Gergelyt, alvezérré, Bakos Ferenczet, Hosszú Antalt, Kecskés Tamást, Mészáros Lőrinc a czeglédi papot, osztályos hadnagyokká nevezte. A pórsereg magaviselete, mivel az urak, épen kaszálás idején, többeket a keresztesek közül erőszakkal tartának, másokat esaládaikra mért büntetések által húzának vissza, az uri munkákra, nem sokára fenyegető szint ölte föl. Mészáros Lőrincz lázító beszédei a nemesség ellen kitörés jeleiben mutatkozó rosz szellemet keltettek föl a pórságban. A király és Bakács meghagyák ugyan Dózsának : többpórt ne vegyen föl táborába, a meglevőt pedig Horvátországba a Knint ostromló török ellen vezesse. E parancs azonban már későn érkezett. A felingerült s egyreszaporodottkeresztesek száma anagyravágyó Dózsában mégnagyobb hatalomvágyat ébresztett, s a nemesség ellen kitűzte a lázadás zászlaját. Dühös serege a Pest és Buda külvárosaiban s vidékén lakó nemesekre rohant, azokat kegyetlenül felkonezolta, házaikat s javaikat elpusztította. Dózsa, föl sem véve a király tiltó, fenyegető parancsát, Bács és Eger felé lázadást terjesztő, nemességet pusztító csapatokat küldött, maga a fősereggel Szeged felé indúlt. Nyomát mindenütt vér és pusztaság bélyegzé. — A lázadás lecsillapításával Szapolyay János erdélyi vajda bizaték meg, Bornemisza János budai kapitány pedig a Pest alatt maradt keresztesek egy részével lerakatta a fegyvert, a makacs részt szétverte, — cs az elfogottakat részint leöleté, részint orr- s fúlcsonkítva hazabocsátotta ; e szigor azonban csak nagyobb boszúra lobbanta a lázadókat, kiknek ereje azzal is növekedék, hogy néhol, példáúl Máramarosban, a hatalmasbaktól elnyomott alnemesség is a kuruczokhoz szegödék. Bornemisza vállalatának sikerülte fölkelté tespedtségébői a nemességet, s foganatba vétetett a lázadók elleni hadjárat, melynek részleteit mellőzöm. A pórhadat Szapolyay szétverte ; és az elfogottak egy részén kegyetlén, a vezéreken embertelen,