Dobszay Tamás (szerk.): „Megint ’s megint – szünetlen”. Egy újabb Széchenyi-évforduló termése - Századok Könyvek (Budapest, 2022)
Hermann Róbert: Széchenyi 1848-a és 1848 Széchenyije - Széchenyi mint helyettes miniszterelnök
HERMANN RÓBERT 194 szággyűlés által a népképviseleti választásokról, illetve a nemzeti fegyveres erőről hozott törvénycikkek szövegét azzal a kéréssel, hogy Batthyány eszközölje ki azok megerősítését is.46 A kormány előterjesztésével félig-meddig nyitott kapukat döngetett. Az uralkodó ugyanis június 8-án, majd 10-én a magyar hadügyminisztérium rendelkezése alá rendelte a Magyarországon, a kapcsolt részekben és Erdélyben található főhadparancsnokságokat és katonaságot, illetve magát a Határőrvidéket is kivette az osztrák Hadügyminisztérium fennhatósága alól. V. Ferdinánd csupán a katonai hivatalokra történt kinevezésekkel, illetve a magyar hadseregnek a határon kívüli alkalmazásával kapcsolatos jogait tartotta fenn magának az 1848:3. törvénycikk 8 §-a értelmében.47 Jú nius 13-án – gyakorlatilag szó szerint – aláírta a kormány által június 8-án felterjesztett, Kossuth által fogalmazott utasítást a főhadparancsnokságokhoz a nádor katonai jogkörének kiterjesztéséről.48 Június 15-én egy újabb kéziratban a főtiszti (hadnagy, főhadnagy, százados) kinevezések jóváhagyását Ferdinánd a magyar hadügyminiszterre bízta, a törzs tiszti (őrnagy, alezredes, ezredes) és tábornoki kinevezéseket pedig a magyar hadügyminiszter előterjesztése alapján a külügyminiszter ellenjegyzése mellett önmagának tartotta fenn. Ugyanakkor a határőrezredeknél is a magyar hadügyminiszterre bízta a katonai hivatalokra való kinevezéseket, kivéve a törzstisztekét, akiknél fenntartotta magának megerősítésük jogát.49 Kevés bé volt sikeres az előterjesztés másik része: Esterházy június 15-én közölte a kormánnyal, hogy az előző nap vett hírek szerint az uralkodó gyengélkedő állapota miatt nem hagyhatja el Innsbruckot, s felgyógyulása heteket vagy hónapokat igényelhet, így a magyar országgyűlést személyesen nem nyithatja meg.50 Megjegyzendő, hogy a nádor június 8-án Esterházy Pál külügyminiszterhez intézett levelében ugyan maga is sürgette a két törvényjavaslat 46 Közli Széchenyi István válogatott művei. S. a r. Gergely András, Spira György és Sashegyi Oszkár. Magyar Remekírók. I–III. Bp. 1991. II. 468. 47 A királyi rendeleteket június 8-i dátummal közli Thim J.: A magyarországi 1848–49-iki szerb fölkelés i. m. II. 356–357.; június 10-i dátummal Pap D.: Okmánytár I. i. m. 183–184. 48 Közli Thim J.: A magyarországi 1848–49-iki szerb fölkelés i. m. II. 396–397. 49 Közli Pap D.: Okmánytár I. i. m. 211–212. – Spira Gy.: 1848 Széchenyije i. m. 228. szerint a magyar kormány kezdeményezése sikertelen maradt, mert az uralkodó nem volt hajlandó átengedni a tiszti kinevezése jogát. Valójában a magyar kormány előterjesztésében e jog átengedésének kérése nem szerepelt, így V. Ferdinánd azt nem is utasíthatta el; a szövegben csupán az a kérés olvasható, hogy az uralkodó erősítse meg a magyar kormány által felterjesztett kinevezéseket. 50 Közli Batthyány L. iratai i. m. I. 735–737. Századok_Széchenyi_Könyv.indb 194Századok_Széchenyi_Könyv.indb 194 2022. 11. 24. 11:24:322022. 11. 24. 11:24:32
