Dobszay Tamás (szerk.): „Megint ’s megint – szünetlen”. Egy újabb Széchenyi-évforduló termése - Századok Könyvek (Budapest, 2022)
Velkey Ferenc: Az első naplónyomok Kossuthról Széchenyi diáriumában
AZ ELSŐ NAPLÓNYOMOK KOSSUTHRÓL SZÉCHENYI DIÁRIUMÁBAN 41 nóba. A midőn Széchényi István erről értesül, megdöbben, s ezt jegyzi fel naplójába: »Wesselényi a kaszinóba hozza be Kossuthot, s ezzel ezt a társulatot, az én művemet, oly keserves művemet elpusztította.« S hogy irodalmilag is számot tett már ekkor, a mellett tanúbizonyságot tesz az, hogy 1836-ban Fáy András a m. tud. Akadémiába levelező tagnak ajánlotta.” Világosan látszódik a Zichy-hatás: a tévedés, a naplóidézet, az akadémiai jelöltség (és Fáy) említése. Viszont nem Széchenyi nézőpontja határozza meg ezt az elbeszélést. Ez a korai példa is jól mutatja, hogy egyszerű alaptények más-más életrajzi keretbe rendezve mennyire másképpen látszódnak. Itt egy Kossuth-pályakép értelmezésébe játszik bele a jelenet, és tévedésében még inkább erősíti az elbeszélést. Hentallernél a Kaszinó-tagság (?!) kifejezi-bizonyítja Kossuthnak a Pozsonyban megerősödő-emelkedő társadalmi elfogadottságát, tekintélyét. És így ebben a történetben a Kaszinó-tagság bekövetkezése (?!) és az akadémiai jelöltség (itt csak eny nyi!) Kossuth emelkedő pályájának lesz közös bizonyítéka, szorosabb (és kossuthiánus) összefüggésbe helyezve. Így Hentaller a bekezdés elején: „Ekkor azonban már Kossuth, társadalmilag is volt »valaki«. Az ismeretlenség homályából a Pozsonyban töltött negyvennégy hónap alatt kiemelkedik, vagy mint ő maga mondá: »divatba jött«, az országgyűlési követekkel összeismerkedik, s oly barátságot kötnek, hogy majdnem minden megye követe ad neki emlékül egy-egy tajtékpipát, melynek ezüst kupakjára reá volt vésve az ajándékozó követ neve, s az, hogy kinek adta. De mondhatni bátran, hogy kezdte magát tekintéllyé kinőni.”33 Az első monumentális Széchenyi-életrajzban (1896) Zichy Antal – szokásához híven – kétszer utalt a jelenetre: először az 1836-os év „sötét felhői” kapcsán említette, hogy bár a gróf politikai aggályait igazolták az események, mégis: „[...] bizonnyal túlzásba esett, kisszerűvé vált, mikor [...] Wesselényi beviszi a nemzeti kaszinóba jó barátját Kossuthot, vagy ugyanazt, mint kitűnő írót az akadémiába tagnak ajánlja Fáy András: halálos veszedelmét látja e két legsajátosabb alkotásának, s el is követ mindent ily csapásnak elhárítására?”34 Másodszor Kossuth jellemzése közben tette fel a költői kérdést: „Hagyott-e tüskét szívében csak az olyan bánásmód is, minőt a magyartalan társadalom, sőt maga Széchenyi is, többi 33 Hentaller Lajos: Kossuth és kora. Bp. 1894. 13–14. 34 Zichy Antal: Gróf Széchenyi István életrajza. I–II. Bp. 1896–97. I. 390. – Eredetileg jelen időben (esik, válik). A kihagyott felsorolás: „[...] mikor a hazafias buzgalom bármily hangosabb nyilvánulásától, az országgyűlés ellenzékies hangulatától, egyes szónokok erősebb kifakadásaitól, mindjárt romba dőlni látja eddigi s ezután tervezett alkotásait: hidat, casinót, színházat, vaskaput, gőzhajózást; vagy hogy mikor [...]”. Századok_Széchenyi_Könyv.indb 41Századok_Széchenyi_Könyv.indb 41 2022. 11. 24. 11:24:252022. 11. 24. 11:24:25
