Dobszay Tamás (szerk.): „Megint ’s megint – szünetlen”. Egy újabb Széchenyi-évforduló termése - Századok Könyvek (Budapest, 2022)
Velkey Ferenc: Az első naplónyomok Kossuthról Széchenyi diáriumában
VELKEY FERENC 40 kat böngészte át (Az új Magyarország. Gróf Széchenyi István. 1890).30 Ő a Széchenyi–Kossuth-viszony bemutatásához kapcsolta a szituációt, s bár az év megjelölésében tévedett, mégsem jelentéktelen kommentárja, mert az augusztus 18-ai naplóbejegyzést is felidézte, s mert új értelmezési dimenziókat nyitott meg. Így írt Grünwald: „Már 1835-ben kiérzi e férfiúban rejlő nagy erőt s a veszélyt, mely nézete szerint, a hazára nézve benne rejlik. Mikor Wesselényi Kossuthot a kaszinóba beviszi, azt írja Naplójába, hogy »Wesselényi ezzel megrontotta a társaságot s az én nehéz munkámat.« – »Kossuth rendkívül nagy befolyást fog szerezni. Nemsokára válság lesz belőle. Wesselényi Kossuthtal megsemmisítette a Kaszinót.« (1835.)”31 Grünwald intuitívabb módon csak a Széchenyi-napló szövegeire támaszkodva – hiszen a leírtakból egyértelműen kiderül, hogy nem használta Kossuth néhány évvel korábban megjelent visszaemlékezéseit –, az első bejegyzés feszültségéből az ellentét távlatát olvasta ki, s azt, hogy a gróf azonnal megérezte Kossuthban a „nagy embert”. A gondolatmenet szövegkörnyezete („Széchenyi idegenkedése a köznemességtől érthető politikai pályája kezdetén”) pedig arra utal, hogy Grünwald a társadalmi (az abból következő politikai-stratégiai, presztízs- stb.) szempontot is rávetítette a jelenetre.32 Az idézett szövegéből viszont kiderül: ő sem tudta, hogy mi is volt az esemény lényege és végkimenetele. Erre utal hibás fordítása is – „megsemmisítette” a „megsemmisítette volna” („hätte [...] vernichtet”) helyett –, ami későbbi pontatlanságok kiindulópontja lett. A Zichynél elkövetett alaphiba bekerült a Kossuth-irodalomba is. Bár az 1894-es, Kossuthról szóló (kisebb könyvtárnyi) irodalomban nem kapott szerepet ez a történet, de azért egy bővebb pályakép megemlítette. Hentaller Lajos függetlenségi párti politikus – aki nemcsak életrajzot írt eszményképéről, hanem megküzdött a Kossuth-kép tisztaságáért – ismerte a Zichy-féle naplókiadványt, adatait (és tévedését) onnan merítette, viszont egészen másképpen kontextualizálta a jelenetet: „1836. évi május közepén báró Wesselényi Miklós felvétette tagnak a pesti nemzeti kaszi-30 Grünwald Béla: A régi Magyarország. Bp. 1988.; Grünwald Béla: Az új Magyarország. Gróf Széchenyi István. Bp. 1990. Grünwald anyaggyűjtésére és könyveinek keletkezéstörténetére lásd: Lackó Mihály: Halál Párizsban. Grünwald Béla történész művei és betegségei. Bp. 1986. 161–167. és 217. 31 Grünwald B.: Az új Magyarország. i. m. 361. 32 Uo. 361–362. A bekezdés elején olvasható gondolat hangsúlyosan rávetül a későbbiekre: „Kossuth Lajos régi nemesi családból származott, de nem volt vagyonos földbirtokos, ügyvédnek, hírlapírónak tekintette őt Széchenyi s maga a birtokos nemesség is, s társadalmi állását kevesellték.” Századok_Széchenyi_Könyv.indb 40Századok_Széchenyi_Könyv.indb 40 2022. 11. 24. 11:24:252022. 11. 24. 11:24:25
