Dobszay Tamás (szerk.): „Megint ’s megint – szünetlen”. Egy újabb Széchenyi-évforduló termése - Századok Könyvek (Budapest, 2022)
Velkey Ferenc: Az első naplónyomok Kossuthról Széchenyi diáriumában
29 Velkey Ferenc AZ ELSŐ NAPLÓNYOMOK KOSSUTHRÓL SZÉCHENYI DIÁRIUMÁBAN Vajon később visszaolvasta Széchenyi István a Kossuth Lajosról szóló legelső naplóbejegyzéseit? Nem könnyű egy ilyen hipotetikus kérdésre válaszolni, de a felelet mégis ez lehet: minden bizonnyal igen. Tudjuk, hogy Széchenyinek intenzív kapcsolata lett diáriumaival, rendre magával hordta az aktuális bőrkötéses köteteket, munkaeszköznek is használta őket, többször visszakeresett bennük adatokat, vagyis időnként forgathatta a már lezárt naplókönyveket is.1 A visszaolvasás nem lehetett ritka; sőt egyértelműen arról tudósít Kemény Zsigmond egy érdekes emléktöredéke, hogy a Kossuth-részleteket böngészte át nehéz pillanataiban a gróf: „Szé chenyi maga is, midőn sötétebb percei voltak, tusakodott saját énjével. Vajon nem a személyes gyűlölet hiteti-e el vele, hogy Kossuth Magyarországot megbuktatni fogja? – e kérdéssel többször küzde. Ilyenkor elővette naplóját, melyet folytonosan írt. Kikereste a Kossuthra és a napi eseményekre vonatkozó nézeteit. Összehasonlítgatá a helyeket. Vizsgálta ítéleteit a lángeszű izgató felől. Mindig komorabbá lőn arca. »Nem csalódhatom – mondá fájdalommal –, Kossuth Magyarország rossz nemtője. És a nép imádni fogja őt, sodortatik általa!!« Én is voltam nemegyszer ily jeleneteknek tanúja.”2 Van meggyőző erő Kemény személyes tanúságtételében – még ha a Forra -1 Gergely András: Széchenyi István. (1791–1860). Pozsony 2006. 22. – Gergely András ebben a kötetében korábbi, Széchenyiről mint íróról készült tanulmányát (első megjelenés: Irodalomtörténeti Közlemények, 1986) dolgozta át és egészítette ki, s ezért a saját bibliográfiába úgy vette fel a könyvet, hogy a cím után odaillesztette: „[az író].”. Bármennyire is könyvtárnyi irodalom idézi, használja Széchenyi naplóját, igen kevés a napló egészét bővebben értékelő-vizsgáló munka. Viszota Gyulának a naplókat bemutató bevezetője után Gergelyé a legátfogóbb elemzés (Gergely A.: Széchenyi i. m. 9–34.). Vö. Viszota Gyula: A naplók története. In: Gróf Széchenyi István Naplói. I. (A továbbiakban SZIN I.) Szerk. Viszota Gyula. (Széchenyi István Összes Művei X. – a továbbiakban: SZIÖM) Bp. 1925. VII–XXX. A naplósorozat többi kötetét (Szerk. Viszota Gyula. Bp. 1926., 1932., 1934., 1937., 1939.) ugyanígy adom meg: SZIÖM XI–XV. = SZIN II–VI. A fordításokat (ha vannak) a legismertebb naplóválogatásból idézem: Széchenyi István: Napló. (A továbbiakban sorszám nélkül: SZIN.) Szerk. Oltványi Ambrus. [Bp.] 1978. 2 Kemény Zsigmond: Forradalom után. Pest 1850. 150. (Itt emendálva.) Századok_Széchenyi_Könyv.indb 29Századok_Széchenyi_Könyv.indb 29 2022. 11. 24. 11:24:242022. 11. 24. 11:24:24
