Dobszay Tamás (szerk.): „Megint ’s megint – szünetlen”. Egy újabb Széchenyi-évforduló termése - Századok Könyvek (Budapest, 2022)
Deák Ágnes: Széchenyi István döblingi évei - II.
DEÁK ÁGNES 226 Igaza van tehát Kosáry Domokosnak, hogy nem tagadta meg 1848 forradalmát, csak félretette? Talán inkább kizárta a politikai látóköréből, aminek következményeként az 1848 áprilisa előtti viszonyokat tekinthette csak kiindulópontnak. II. A konzervatív csoporthoz fűződő viszonyt ismét csak Kosáry tárgyalta legrészletesebben. Véleménye szerint a magyar konzervatív arisztokraták elsősorban a társasági érintkezés magától értetődő közegét jelentették Széchenyi számára, nem politikai szövetségeseket. Széchenyi mintegy utilizálta őket és kapcsolataikat, taktikai okokból dicsérte őket munkáiban. Véleménye szerint „Széchenyi egyebek között az 1847-hez való ragaszkodásban és 1848 megítélésében sem osztotta az ókonzervatívok véleményét. Mivel azonban nem akarta őket elidegeníteni és az ellenzék egységét veszélybe hozni, olyan kerülő, átfogó, közös formulát próbált keresni, amely az adott pillanatban mindenkinek megfelelhetett.”40 Ezzel szemben a bé csi kormányzat vezetői, például Johann Kempen von Fichtenstamm báró „rendőrminiszter” Széchenyit „a konzervatív üzelmek titkos vezetőjének és tanácsadójának” tekintette, 1859 novemberétől utóda, Adolph Thierry báró is meg volt győződve, hogy „a magyar arisztokraták agitácziójának közismert központja” ő.41 Tudjuk, Széchenyi viszonya a „fontolva haladókhoz” 1848 előtt is feszültségekkel volt terhes, s nem tekintette magát a formálódó Konzervatív Párt tagjának, hanem az élesedő kétpólusú politikai térben egyfajta közbülső, harmadik politikai tényező szeretett volna lenni, világosan látva azonban e pozíció korlátait és veszélyeit. A konzervatívok legtöbb vezetője nem vállalt közösséget a forradalmi kormányzattal, sőt memorandumaival igyekezett a bécsi vezetés 1848 őszétől kezdve nyíltan ellenforradalmi Meglátogatja Tisza Kálmán és Egressy Gábor. „Deák: »minden jó[l] van«!” „Diszharmónia és vakság” i. m. 191. – Személyesen egy alkalommal, 1857 nyarán találkoztak. 40 Kosáry D.: Széchenyi Döblingben i. m. 222.; Friedreich István is azt hangsúlyozta, hogy Széchenyi nem értett azért egyet az ókonzervatívokkal, az új alkotmányos életet nem ’47-es alapon akarta megindítani, hanem „új formákat keresett”. – Friedreich I.: Gróf Széchenyi István élete i. m. II. 267. 41 Károlyi Á.: Történeti bevezetés i. m. 23., 53. Századok_Széchenyi_Könyv.indb 226Századok_Széchenyi_Könyv.indb 226 2022. 11. 24. 11:24:332022. 11. 24. 11:24:33
