Dobszay Tamás (szerk.): „Megint ’s megint – szünetlen”. Egy újabb Széchenyi-évforduló termése - Századok Könyvek (Budapest, 2022)
Melkovics Tamás: Széchenyi István és a főrendi ellenzék - Az 1843–44-es diéta – együttműködő távolságtartás
SZÉCHENYI ISTVÁN ÉS A FŐRENDI ELLENZÉK 173 le a kiskaszinó szót. A számok magukért beszélnek, ha azonban tartalmi szempontból a bejegyzések mélyére nézünk, még inkább egyértelművé válik a különbség: 1839–40-ben Széchenyi naplójában, a számos vita és konfrontáció ellenére is, fontos politikai esemény egy-egy kiskaszinói ülés, 1843–44-ben azonban már csupán egy konferencia a sok közül, sőt, néhány esetben a naplóbejegyzés csupán arról árulkodik, hogy: „Engem nem hívtak.”; „Nem megyek.”42 Ugyanezen időszakban összesen tizenkilenc szer rögzítette az alapvetően Keglevichnél tartott kormánypárti tanácskozásokat, de néhány további alkalommal a Mednyánszky Alajos bárónál, Zichy Domokos és Károlyi Lajos grófoknál stb. tartott gyűléseknek is résztvevője volt. Széchenyi tehát 1843–44-ben már a főrendi ellenzéktől lényegében függetlenül, természetesen számos ügy mentén velük együttműködve politizált, miközben érdekeit mindkét politikai oldalon igyekezett képviselni. Saját mozgástere bővítésének a lehetőségét látta abban, hogy nem zárkózott el az elgondolásától alapjaiban eltérő nézeteket valló újkonzervatív csoportosulástól, s rajtuk keresztül a kormánnyal való kapcsolatfelvételtől. A bécsi angol nagykövetnek, Sir Robert Gordonnak tudósító Joseph Andrew Blackwell angol diplomata 1844. áprilisi jelentésében Széchenyit a főrendi ellenzékhez rendelte,43 és a diéta elején így tett a somogyi liberá lisok egyik fontos szereplője, Kossuth híve, Záborszky Alajos is az általa szerkesztett Országgyűlési Szemlében, de utóbbi a belső kör helyett már csupán a tágabb névsorban említette meg.44 Az Udvari Cenzúra- és Ren dőri Hatóság (Oberste Zensur- und Polizeihofstelle) 1817 és 1848 közötti vezetője, Sedlnitzky gróf viszont nem is sorolta fel nevét a az országgyűlés végén röviden jellemzett ellenzéki mágnások között – miközben 1840-ben a titkosrendőrségtől még „ultrabal” minősítést kapott, Andrássy Károly lyal, Batthyány Lajossal, Pálffy Józseffel és Zichy Ödönnel együtt a legveszélyesebb ellenzéki kategóriába sorolták be.45 Széchenyi új politikai szerepfelfogását, a főrendi ellenzékkel szembeni távolságtartását a politikai útkeresés mellett a személyi ellentétek is tovább erősítették. 1839–40-ben láttuk, hogy Andrássy Károllyal különö-42 Uo. 1844. január 17.; 1844. február 20. és február 22. 43 Blackwell összesítését lásd J. A. Blackwell Magyarországi küldetései, 1843–1851. S. a. r. Haraszti-Taylor Éva. Bp. 1989. 50–53. 44 Záborszky összesítését lásd Országgyűlési Szemle. Szerk. Záborszky Alajos. 3. sz. 1843. augusztus 25. 45 Sedlnitzky jellemzéseit lásd MNL OL X 1251. Haus, Hof- und Staatsarchiv. Staatskonferenz. Akten der Staatskonferenz 1844:1348. Századok_Széchenyi_Könyv.indb 173Századok_Széchenyi_Könyv.indb 173 2022. 11. 24. 11:24:312022. 11. 24. 11:24:31
