Dobszay Tamás (szerk.): „Megint ’s megint – szünetlen”. Egy újabb Széchenyi-évforduló termése - Századok Könyvek (Budapest, 2022)
Melkovics Tamás: Széchenyi István és a főrendi ellenzék - Az 1839–40-es diéta – kölcsönös egymásra utaltság
SZÉCHENYI ISTVÁN ÉS A FŐRENDI ELLENZÉK 165 kapcsolódott be a felsőtábla vitáiba. 2.) Másrészt kialakultak a szervezeti keretek: rögtön az országgyűlés elején, június 11-én létrehoztak egy alapvetően ellenzéki érzelmű mágnáskaszinót. Majd október végén egy erősebben politikaorientált, zártabb csoportosulást is életre hívtak, amelyet Széchenyi a naplójában kiskaszinóként emleget. A főrendi ellenzék hivatalos megalakulását pedig egy november 18-i kiskaszinóülésen mondták ki, amely az első hivatalosan deklarált, kvázi pártszerű keretek között működő modern politikai formáció volt a rendi diéták történetében. 3.) Harmadrészt pedig az oppozíció erőteljes fellépésének köszönhetően sikerült elérni a mindaddig hiányzó főrendi napló vezetésének elindítását. Ez egyfelől nagyobb nyilvánosságot teremtett az ellenzéki hozzászólásoknak, másfelől jelentősen csökkentette a nádor mindaddig korlátlan módon gyakorolt elnöki szerepkörét, s így a fejenkénti szavazatszámlálás bevezetéséhez, a hivatal nélküli, személyi jogon megjelenő mágnások érdekérvényesítő képességének felértékeléséhez járult hozzá. A sikeres szervezkedés motorja, valamint általában az ellenzéki gyűlések és összejövetelek házigazdája azonban nem Széchenyi István, hanem egy újonc politikus, Batthyány Lajos gróf lett. Széchenyi június 9-én délután érkezett meg Pozsonyba, tíz napra rá pedig már a következő sorokat jegyezte fel naplójában: „Összejövetel csaknem minden nap Batthyány Lajosnál.” – majd gúnyosan hozzátette – „Semmire se fog vinni.” – végül pedig megjegyezte – „Egészen elhalványulóban vagyok.”19 Széchenyi és Batthyány kapcsolata a kezdetektől fogva feszültséggel volt terhes. Velkey Ferenc szerint Széchenyi a reformkori közszereplők közül egyedül Batthyányt viszonyította/viszonyíthatta „mindig és minden szinten” önmagához. Kossuthot nem tekintette egyenrangú partnernek, Deákot pedig sosem gondolta riválisának, nem vele küzdött meg, hanem sokkal inkább érte, amikor egy „mérsékelt és lojális” politikai centrum vezetőjének kívánta megnyerni. Széchenyi Batthyányt és önmagát viszont már politikai kapcsolatuk kezdetekor rögtön „mérkőzésben látta” a főrendi ellenzék vezetése, illetve politikai irányának meghatározása kapcsán.20 Június 16-án egy rendőri jelentés azonban már egyértelműen Batthyány Lajost tartotta a harmincnégy tagból álló oppozíció vezérének.21 Ennek alapvetően két fő oka lehet. 19 SZIN 1839. június 19. 20 Velkey Ferenc: Batthyány Lajos Széchenyi látószögében (I. Közelítések). Századok 141. (2007) 559–560. 21 Magyar Nemzeti Levéltár Országos Levéltára (a továbbiakban: MNL OL) N 119. Regnicolaris levéltár. Takáts Sándor hagyatéka. 63. fasc. 8873. Századok_Széchenyi_Könyv.indb 165Századok_Széchenyi_Könyv.indb 165 2022. 11. 24. 11:24:302022. 11. 24. 11:24:30