Dobszay Tamás (szerk.): „Megint ’s megint – szünetlen”. Egy újabb Széchenyi-évforduló termése - Századok Könyvek (Budapest, 2022)
Dobszay Tamás: „Magyarországnak… legliberálisb, alkotványos és nemzeti kifejtése”. Széchenyi programja - Széchenyi liberális programadása
DOBSZAY TAMÁS 132 Széchenyi liberális programadása Mi volt tehát a programja? A jobbágyi szolgáltatásokon alapuló járadékrendszer helyett polgári, kapitalista formák alkalmazását sugallta: a nemesi használatú földön robot helyett bérmunkát javasolt, a jobbágytelek használatáért pedig a paraszttól terménykilenced helyett pénzben fizetendő földbérletet.42 A Stá dium ban ugyanakkor az örökváltságot, a jobbágy felszabadítást közvetlenül nem szerepeltette, s nemcsak óvatosság okán.43 Nem mintha nem akarta volna azt, s vitahelyzetben nyilvánvalóvá is teszi, hogy konzervatív és liberális társainak ilyen irányú elképzeléseit nem ellenzi. Amikor Dessewffy József bírálta Széchenyinek a robottal és dézsmával kapcsolatos kritikáját, a Világ ban jelezte, hogy „kárpótlás nélkül a’ Dézmát, Robotot s a többit eltörleni [...] úgy szólván rablásnak ítélném, ha egy szabad magyar birtokos, kinek – mint sokat tudok – szinte semmi egyebe nincs Dézmán, Roboton ’s a’ t. kívül, mindenikbül kivetkeztetnék.”44 Az önkéntes örökváltságot Széchenyi is támogatta, bár kétségte len, hogy a kötelezőt nem, mint ahogyan 1840-ig a reformellenzék is csak az engedőleges megoldást akarta törvénybe iktatni.45 A taktikai okból mérsékelt javaslat azonban – mint majd látjuk – nem a végső a Széchenyi által támogatott megoldások között. Saját jobbágyfelszabadítási programja anyagi részét azonban más alapokon dolgozta ki. Programadó írásában az életbe léptetendő törvények között említi, hogy „Magyarországban mindenki bírhat ingó és ingatlan jószágot, mint sajátot.”46 Ebben rejlik számára a jobbágyi szolgáltatások és a jobbágyviszony megszüntetésének fő eszköze: nem a járadék megváltása, hanem a tulajdonjog felől közelítette meg a kérdést. Ha a tulajdonlási, tulajdonszerzési jogot kiterjesztik a parasztságra, nincs más hátra, mint hogy részletekben vagy egy összeggel lényegében vásárolja meg telkét a földesúrtól, így a járadék és a jobbágyi függés is értelemszerűen megszűnik.47 Ez egyben kibővíti a lehetséges vásárlók körét, őket árversenyre késztetve emeli a föld forgalmi értékét. A saját tulajdon – kortársaihoz hasonlóan – Széchenyi szerint is szorgalomra ösztökél, s így az ország gaz-42 Hitel 99–104., Orosz I.: Széchenyi és a jobbágykérdés i. m. 26–28. 43 Oplatka A.: Széchenyi i. m. 216. 44 Széchenyi István: Világ. Pest 1831. 89. 45 Orosz I.: Széchenyi és a jobbágykérdés i. m. 28. 46 Széchenyi István: Stádium. Lipcse 1833. 31. 47 Orosz I.: Széchenyi és a jobbágykérdés i. m. 29–33. Századok_Széchenyi_Könyv.indb 132Századok_Széchenyi_Könyv.indb 132 2022. 11. 24. 11:24:292022. 11. 24. 11:24:29
