Dobszay Tamás (szerk.): „Megint ’s megint – szünetlen”. Egy újabb Széchenyi-évforduló termése - Századok Könyvek (Budapest, 2022)
Dobszay Tamás: „Magyarországnak… legliberálisb, alkotványos és nemzeti kifejtése”. Széchenyi programja - Széchenyi liberális programadása
„MAGYARORSZÁGNAK... LEGLIBERÁLISB, ALKOTVÁNYOS ÉS NEMZETI KIFEJTÉSE” 133 dasági teljesítményét is nagyban növelné, hiszen a ritka lakosságú Amerika példáját idézve: „csekély emberszám – mert magáén s magának dolgozott – oly csudákat művelt, hogy [...] elismert igazsággá lőn: hogy nem a nép sokasága okozza egy vidék virágzását.”48 Ez a koncepció részben túl is megy a liberális reformellenzék törvénytervezetén, amely értelemszerűen csak a jobbágyi használatú úrbéres földekre vonatkozott, azok szolgáltatásainak megváltására irányult. Széchenyi javaslata viszont lehetővé tenné akár a nemesi használatú majorsági és kisnemesi kuriális földbirtokok megvásárlását is. Ugyanakkor 1847-ig minden ügyletnél csak a két fél közötti teljesen szabad alkut és az önkéntességet fogadta el.49 Jobbágyi robot helyett bérmunka, kilenced helyett földbérlet, a földbirtok nemesi monopóliuma helyett szabad földforgalom, saját földön, kötöttségektől mentes birtokon korszerű gazdálkodás: Széchenyi agrárprogramja további intézkedésekkel (váltóhitelezés, az ősiség és kincstári háramlás eltörlése, a jogbiztonság megteremtése a jogszolgáltatás reformjával, a közös határhasználat megszüntetése) a tőkének az agrárországban legfontosabb formája; a földtulajdon szabad forgalmát és azon való szabad gazdálkodást hirdette. A gazdasági program azonban nem áll meg az agrárviszonyoknál. A Stádium IX. pontja a gazdaság többi ágazatában is célba veszi a ver senyt és tőkefelhalmozást akadályozó kiváltságokat. „Monopóliumok, céhek s limitációk, s egyéb ilyes a közszorgalmat s konkurrenciát akadályozó intézetek örökre eltörültetnek.”– írja a programot megfogalmazó Stádi umban. 50 A céhek eltörlése az iparűzés gátjait bontaná le, a hatósági ár és kizárólagos árusítás megszüntetése pedig az áruforgalom szabadságát biztosítaná. E javaslatcsomag az agrárprogrammal együttvéve a gazdaság szabad piaci kereteit, tőke, munka és áruk szabad mozgását biztosítaná.51 Nem feszegeti viszont a vámok ügyét; nem mintha a külkereskedelmet korlátozó vámrendszerrel egyetértene, hanem egyrészt mert – szemben kortársai többségével – a külkereskedelem helyett a belső fogyasztást tekintette a gazdaság motorjának,52 másrészt mert a vámrendszer a biroda lom nyugati felét, de legfőképpen a királyi jogokat érintette, tehát csak az uralkodóval együtt volt módosítható. Széchenyi viszont elsősorban olyan téren tett javaslatokat, amelyek alakítása a hazai politika saját döntését 48 Stádium 103., 114–115. 49 Orosz I.: Széchenyi és a jobbágykérdés i. m. 32–33.; Csorba L.: Széchenyi i. m. 96. 50 Stádium 32. 51 Oplatka A.: Széchenyi i. m. 181. 52 Hitel 135. Századok_Széchenyi_Könyv.indb 133Századok_Széchenyi_Könyv.indb 133 2022. 11. 24. 11:24:292022. 11. 24. 11:24:29
