Dobszay Tamás (szerk.): „Megint ’s megint – szünetlen”. Egy újabb Széchenyi-évforduló termése - Századok Könyvek (Budapest, 2022)
Hites Sándor: Az adományozó Széchenyi és a nemzeti ajándékökonómiák - Hazafias adomány, hazafias befektetés
HITES SÁNDOR 116 szabására nézve közömbös. Az érdekes éppen az, hogy az ekkor már súlyos pénzzavarban lévő Jankovich számára mennyire fontos, hogy adományozóként tűnhessen fel, ne pusztán eladóként. Vagyis amellett, hogy pénzhez jut, egyúttal kivehesse a részét az adományozókra háramló presztízsből is, vagy elkerülje a szégyent, hogy elad valamit egy adományokból alapított nemzeti intézménynek. Ez tulajdonképpen Széchenyi magatartásának egy változata: Jankovich is egyszerre kíván befektetni a hazafiasság szimbolikus ökonómiájába és a piac pénzgazdaságába.64 A nemzetépítés ideológiáiba bevezetett és annak anyagi és szimbolikus alapjává megtett ajándékozásnak éppen azért lehetett ekkora presztízse, mert a kommercializálódás közegében zajlott. Ugyanakkor a nagylelkűség és önzetlenség gesztusai nem is ellenpontjai voltak az egyéni érdekre alapuló kapitalista gazdasági és mentalitásformáknak, hanem a nemzetépítés ideológiájában összefonódva kölcsönhatásban bontakoztak. Az 1840-es években piac és áldozat elvileg különnemű ökonómiája fonódott össze a Védegylet-mozgalomban is, vagyis a fogyasztás hazafias önkorlátozásának propagálásában.65 Az ajándék- és pénzgazdaság legna gyobb szabású kereszteződése pedig 1848-ban jön el, a nemzeti pénz létrehozásakor: a Kossuth-bankót a pesti Kereskedelmi Bank közadakozásból létrejött nemesfémtartalékának fedezete alapján kezdik nyomtatni. Itt nem egyszerűen arról van szó, mint az Akadémia vagy a Múzeum esetében, hogy az ajándékot pénztőkévé és azon keresztül hitellé konvertálják, hanem arról, hogy adományok hozzák létre magát a pénzforgalom feltételét – a saját monetáris eszközeivel rendelkező modern polgári állam megteremtése zajlik egy premodern ajándékökonómia alapján.66 forintot a Múzeumi Alapnak felajánl, vagyis ténylegesen csak 100.000 ezüstforintot kér kifizetni” – idézi Berlász J.: Az Országos Széchényi i. m. 214. 64 A két terület abban is összefügg, hogy mindkettőben versengés folyik, a piacon kompetitív, az ajándékozásban emulatív . Minden adomány egyszersmind felszólítás mások felé további adományokra, ezt láthatjuk abban is, hogy Széchenyi akadémiai felajánlásának még ugyanazon az ülésen lesznek követői, s ez mozgatja a Múzeum körüli adományláncolatokat (pl. Grassalkovich Antal 1808-as telekadományát) is, amelyekhez Jankovich a maga sajátos módján csatlakozik. 65 Ennek összefonódásáról a luxusköltés hazafiasságával lásd S. Laczkó András: A reklám helye. A védegyleti agitáció és Garay János Iparvédegyleti dala című, megjelenés előtt álló tanulmányát. 66 Erről lásd Hites Sándor: A pénz mint papír és írás: Jókai esete a bankjegyekkel 1848-ban. In: „író leszek és semmi más”: Irodalmi élet, irodalmiság és öntükröző eljárások a Jókaiszövegekben. Szerk. Hansági Ágnes, Hermann Zoltán. Balatonfüred Városért Közalapítvány, Balatonfüred. 2015. 63–81. Századok_Széchenyi_Könyv.indb 116Századok_Széchenyi_Könyv.indb 116 2022. 11. 24. 11:24:282022. 11. 24. 11:24:28
