Hermann Róbert (szerk.): Összeesküvési teóriák a magyar történelemben - Századok Könyvek (Budapest, 2022)
Horváth Richárd: Mátyás gyilkosa: Aragóniai Beatrix?
MÁTYÁS GYILKOSA: ARAGÓNIAI BEATRIX? 33 lanszor hangsúlyozta – a forrásokra. Az alábbiakban tehát az általa felhasznált források körét, hitelességét vesszük górcső alá. 3. Első példánk tökéletes átmenetet jelent a fentebb mondottak és a forrástani kérdések között. Aki ugyanis figyelmesen olvassa a tárgyalt kötet negyven oldalnál is többre rúgó első két fejezetét (Matykó és Az apród ), meglepő felfedezést tehet. Már néhány sor után is az az érzés kerítheti hatalmába, hogy ezekkel az eseményekkel, „sztorik”-kal már találkozott valahol. Eleinte – mint minden Mátyás-korral foglalkozó személy – Bonfinire, a korszak legfontosabb elbeszélő forrását megalkotó történetíróra gyanakodnánk, de hamar kideríthető, hogy sem ő, sem pedig további elbeszélő vagy okleveles források efféléket nem őriztek meg számunkra. De akkor honnan tudja mindezt szerzőnk? Kutakodás nélkül is megkapjuk a választ, lévén ő maga utal rá több helyütt (például: 30. o., 35. o.), hogy ezen oldalak eredete Harsányi Zsolt munkája. Harsányi talán nem szorul bemutatásra, közismert és sikeres írója, újságírója és műfordítója volt a két világháború közti esztendőknek. 1937-ben – azaz Mátyás vélt születési ideje 500. évfordulójához közeli időben – jelentette meg Mátyás király című nagyszabású történelmi regényét, amely hosszú mellőztetés után, 1985-ben jelent meg ismét Matthias rex címmel. 20 S bár Harsányi kora történészeinek műveit ismerte és használta is (ezt Dr. Garamvölgyi nem is feledi el hangsúlyozni, 134. o.), minden kétséget kizáróan klasszikus történelmi regényt alkotott, fantáziája töltötte ki az általa csupán töredékesen ismert adatok hatalmas réseit. S ez a történelmi regény lett Dr. Garamvölgyi sorvezetője, amikor a király 1458 előtti működéséről írt! A jelek szerint maga is érezte, hogy megállapításai így könnyen vitathatóvá válnának, ezért gondoskodott azok hitelesítéséről. No persze nem elbeszélő vagy okleveles forrásokkal ütköztette Harsányi „megállapításait” (37. o.), hanem az ezekkel szemben joggal és kötelezően megfogalmazandó kritikák élét igyekezett elvenni. Történt ugyanis, hogy Harsányi regényének említett 1985. évi kiadásához Fügedi Erik történész írt egy hatoldalas utószót, melyben Harsányit és művét igyekezett elhelyezni az eredeti és az új kiadás korában. Már ő is felhívta a figyelmet a regényes életrajz buktatóira, az abban olvasottak valósághoz való viszonyára, utalt a regény súlyos nemzeti (ám eredeti megjelenési idejében teljesen természetes) elfogultságára. S itt csapott le rá Dr. Garamvölgyi „szakmai” kritikája. Idézem: „Csínján kell bánnunk a történelmi tárgyú alkotások kriti-20 Harsányi Zsolt: Mathias rex. Hunyadi Mátyás életének regénye I–III. Bp. 1937. Uő: Mathias rex. Hunyadi Mátyás életének regénye. Bp. 1985.
