Hermann Róbert (szerk.): Összeesküvési teóriák a magyar történelemben - Századok Könyvek (Budapest, 2022)
Ablonczy Balázs: Búcsúlevelek és dilemmák: Teleki Pál halála - Indokok
ABLONCZY BALÁZS 174 a levelek tartalma félreérthetetlenül utalt írójukra), nem egy öngyilkos kézírása – kijelentéseinek érvényét ugyanakkor erősen csorbítja, hogy a szerzőnek semmiféle pszichológiai alapképzettsége nem volt. Más oldalról viszont két igazságügyi írásszakértő is megvizsgálta Teleki Pál elhíresült búcsúleveleinek írásképét: ebben egyértelműen megállapították, hogy a „kérdéses búcsúlevelek Teleki Pál kezétől származnak”.19 Kijelentésükkel viszont – és ezt a Teleki-haláleset „hivatalos, aka démiai” tézisét támadók sohasem említették – az a probléma, hogy az elemzés elején közlik: az összehasonlítás alapjául felhasználták „Teleki Pál miniszterelnök 1940–1941. évi határidőnaplójának saját kezű bejegyzéseit”, amelyeket a Magyar Országos Levéltárban tanulmányoztak. Állításuknak két komoly hitelességi hiánya van: 1. Teleki Pál 1940-es határidőnaplója nincs meg a Magyar Országos Levéltárban – legalábbis 1997-ben, amikor elkezdtem Teleki Pállal foglalkozni, már nem volt ott. Az 1939-es és az 1941-es példányok lelhetők fel a K 37-es fondban. 2. A miniszterelnök nem maga vezette határidőnaplóját, hanem személyi titkára, Incze Péter és annak titkárnője, Kundt Alice (aki később Zánkay Péterné néven jelent meg például a háború utáni népbírósági perek tanújaként).20 Vélelmezhető azonban, hogy a két képzett írásszakértő igazából csak a Teleki-féle búcsúleveleket kétségbe vonó, akkoriban erőre kapó kritika élét akarta elvenni kijelentésével: az elemzés folyamatában és végeredményében még csak utalást sem tettek a határidőnaplókra. A nyolcvanas évek után a kétezres évek elején vállalkozott szerző, hogy valamelyes kritikai apparátussal vegye szemügyre a búcsúlevelek szövegét. Csapodi Csaba (1910–2004), a jeles könyvtörténész a Szent István Akadémián megtartott székfoglaló előadásában értékelte újra a rendelkezésre álló forrásokat és feldolgozásokat – bár korántsem mindet. A közép- és kora újkori magyar művelődés kutatásában európai színvonalon alkotó, a Baumgarten-jutalomtól a Széchenyi-díjig számos kitüntetést megkapó Csapodi ebben a kései művében képzettségétől elég távol eső területre merészkedett. Kifogásainak döntő része nem technikai, hanem filológiai jellegű, amikor a búcsúlevél egyes kijelentéseit próbálja elemezni és szembesíteni nem éppen helytálló történeti tényekkel („Hitler ajánlatát visszautasítva a magyar csapatok nem léptek túl a régi magyar határo-19 Nerpel József – Wohlrab József: Írásszakértő és történettudomány. História 7. (1985) 1. sz. 20–23. 20 A határidőnapló elemzéséről és történeti felhasználásáról lásd Ablonczy Balázs: A kegyelmes úr napjai. Kísérlet Teleki Pál miniszterelnök határidőnaplójának elemzésére. Korall 17. (2004) szeptember. 193–207.
