Hermann Róbert (szerk.): Összeesküvési teóriák a magyar történelemben - Századok Könyvek (Budapest, 2022)
Révész Tamás: Katonák, akiket nem akartak látni - A Károlyi-kormány katonapolitikája
KATONÁK, AKIKET NEM AKARTAK LÁTNI 159 leginkább a katonák helyzetének váratlan megváltozása miatt következett be. Az addig a parancsokat betartó legénységnek a határok elérése után már egyszerűen nem volt szüksége a katonatisztjeire ahhoz, hogy eljusson az otthonába. A szállítási nehézségek miatt a szerelvények ráadásul gyakran csupán nagyon lassan tudtak továbbhaladni az ország belseje felé, így sokan úgy érezhették, hogy ha a saját kezükbe veszik a sorosukat, akkor előbb haza tudnak érni. Nagyrészt ez a jelenség magyarázza, hogy az országhatárhoz közelebb állomásozó egységek miért bomlottak fel sokkal gyorsabban, mint az Olaszországból és Franciaországból visszatérő csapattestek. A kisebb távolságok, a nyelvismeret megléte, valamint a hát országban uralkodó általános káosz miatt a katonák előbb döntöttek úgy, hogy elhagyják alakulatukat, és a saját útjukat választják.40 A Károlyi-kormány katonapolitikája Az őszirózsás forradalom katonapolitikája kapcsán a közbeszédben legtöbbször a Károlyi-kormány politikusainak erős antimilitarizmusát hangsúlyozzák – olykor pozitív, olykor negatív előjellel –, valamint a kormány „forradalmi”, továbbá háború- és hadseregellenes politikáját szokták kiemelni. Ahhoz, hogy pontosabban megértsük a Károlyi-kormány katonapolitikáját, elsőként a századforduló ellenzékének haderővel kapcsolatos gondolkodását kell megvizsgálnunk. Ez azonban közel sem annyira egyszerű, mint ahogy az elsőre tűnhet. Ellentétben olyan ügyekkel, mint a földreform vagy a nemzetiségi kérdés, a jövő hadseregéről a Magyar Nemzeti Tanács pártjainak meglehetősen elnagyolt elképzelései voltak. A legmérsékeltebb formáció, a Károlyi-párt mind személyi, mind eszmei szempontból a dualizmus közjogi ellenzékeként működő Függetlenségi Párt utódja volt. 1914 előtt a párt katonapolitikai programja tulajdonképpen csak egy kérdésre koncentrált: az önálló magyar hadsereg megteremtésére. Úgy vélték, hogy egy mindenkitől független haderő létrehozása az egyik legfontosabb és mindenképp elengedhetetlen lépés a vágyott perszonálunió, és hosszabb távon az igazi nemzeti függetlenség eléréséhez. Célkitűzéseik azonban az Osztrák–Magyar Monarchia felbomlásával egy csapásra meg-40 MNL OL K 803. PTI 606. f. 5. 68. d. 5/10. ő. e. 4.
