Hermann Róbert (szerk.): Összeesküvési teóriák a magyar történelemben - Századok Könyvek (Budapest, 2022)
Debreczeni-Droppán Béla: Teleki László gróf utolsó párbaja – önmagával. Öngyilkosság és a gyilkosságteóriák - Teleki halála kapcsán született konteók
DEBRECZENI-DROPPÁN BÉLA 120 az előszobából, azonban ennek ajtaját szolgája, Bredár András urától való 11 óra körüli távozása után – mint mindig éjszakára – bezárta.34 Ez a pont is megdőlt tehát Oláh szakvéleményéből, bár kétségtelen, hogy ettől még Bredár András bejuthatott a tett színhelyére az éjszaka folyamán, azaz kinyithatta egy idegennek a szobát, ha beszervezték. (Erre azonban nincsen semmilyen bizonyíték.) (6. kép.) Teleki László halálának 20. évfordulóján foglalkozott legközelebb mélyrehatóan a tragédia részleteivel valaki. A szerző Kászonyi Dániel volt, aki Telekivel még halála előtti nap (ő tévesen május 6-ra teszi a halál napját, és 6-án is jelent meg az újságban az írása) együtt ebédelt a Gresham-palota helyén egykor álló Nákó-házban. Kászonyi visszaemlékezik, hogy Telekit bántotta Deák felirata, mert, mint neki mondta: „Ez nem puszta forma kérdés”, majd hozzátette: „itt nagy elv forog szóban és nekünk nem szabad praeczedenst szolgáltatni ellenségeinknek. De majd megküzdök holnap az öreggel!” Este még elment a Nemzeti Színházba, kedvese, Orczyné páholyába, és sokat nevetett Esterházy Pál gróffal bizonyos élceken, melyet Kecskeméthy Aurél mondott egy társaságban bizonyos képviselőkről. Panaszkodott ugyanakkor, hogy fejfájásban szenved. Teleki halála napján Sebes Emillel ment a Teleki-házba, ahol látta a nagy halottat. Ott volt karosszékben ülve Teleki Gyula és Sándor, ahogy írja róluk: „egyik arcán sem látta a legkisebb felindulást”. Kászonyi is észrevételezi, hogy háton feküdt, noha „az elől sebesültek mind arczra buknak”. Majd hozzátette: „Az is különös volt, hogy a sebből kivett golyó sehogy sem fért a kilőtt pisztoly csövébe.”35 Az időrendben következő gyilkosságteóriát Kacziány Géza (1856– 1939) író, publicista, tanár jelentette meg a Magyarország című napilap hasábjain 1914-ben.36 A szerző egy hosszabb bevezető után Teleki halála előtt megírt beszédtöredékével foglalkozott, amely véleménye szerint egy „bevégzett teljes beszéd” és „egy nyilt hadüzenet a császárnak egy bevégzett szónoklati remekmű alakjában”. Ennek alapján amellett érvelt, hogy a Határozati Párt vezére nem készült öngyilkosságot elkövetni. Kacziány a következőket írta: „Hihető-e hogy ha nagyon akarja magát lőni, elöször e beszédét dolgozza ki végig, ahelyett, hogy búcsúleveleket írna kedveseihez 34 BFL IV. 1327. b. Pest város városkapitányi iratai., lásd e rész közlését: Teleki László halála után i. m. 323. 35 Kászonyi Dániel: Teleki László halálának 20ik évfordulója. In: Függetlenség 2. (1881) május 6. 124. sz. (3.) 36 Kacziány Géza: Öngyilkos volt-e Teleki László gróf? In: Magyarország 21. (1914) február 15. 41. sz. 33–35.
