Hermann Róbert (szerk.): Összeesküvési teóriák a magyar történelemben - Századok Könyvek (Budapest, 2022)
Debreczeni-Droppán Béla: Teleki László gróf utolsó párbaja – önmagával. Öngyilkosság és a gyilkosságteóriák - Teleki halála kapcsán született konteók
TELEKI LÁSZLÓ GRÓF UTOLSÓ PÁRBAJA – ÖNMAGÁVAL 121 és barátaihoz? A magát megölni akaró ember nem politikai beszédet dolgoz ki, hanem földi dolgait rendezi el. Azt sem lehet elfogadnunk érvül, hogy mikor beszédét már végig megirta, vette volna észre, mily erős az s emiatt tért ki az elmondás elől. Teleki bátorsága ismeretes, ő semmitől sem riadt vissza és semmit sem átallott volna inkább, mint azt a föltevést, hogy meghátrált ott, ahol kötelessége megállani. Ő, ha életben marad, föltétlenül elmondja a beszédet ugy, ahogy megirta, – azt kellett meggátolni, hogy e kiszámíthatólag óriási következményű beszéd elmondassék. Telekinek tehát meg kellett halnia, mielőtt beszédét elmondja s ő meg is halt.”37 Kacziány ezek után kifejti, hogy ő hogyan látja a halálesetet. Elő ször is szerinte a gyilkos az ágyban fekvő grófot álmában ölte meg, „aztán kihuzta az ágyból és a helyzetet [tudniillik az öngyilkosságra utaló helyzetet] preparálta.” A szerzőnek arra is van elképzelése, hogy az orgyilkos hogyan jutott be Teleki László szobájába: felmászott a széles párkányon – nem írta, de mi hozzátesszük, hogy nem az első, hanem a második emeletre (!) –, és a nyitott ablakon juthatott be. De feltehetnénk ennek kapcsán azt a kérdést is, hogy a gyilkos ezek után miért nem siet kijutni a házból (ki az ablakon)? Hanem a gyilkosság után hosszú percekig azzal foglalkozik, hogy egy öngyilkossági szituációba helyezze a holttestet. Mi több, a szobában megkeresse Teleki fegyverdobozát. Mindez számunkra erősen kétséges, és azt is meg kell jegyeznünk, hogy teóriájára tulajdonképpen semmilyen bizonyítékot nem nyújtott a szerző. Itt hivatkozott még Kászonyi Dániel 1881-ben megjelent írására is, melyben az olvasható, hogy a gyilkos golyó nem illett bele a megtalált pisztolyba. Az egyezést azonban a boncolási jegyzőkönyv és a Kirner-féle fegyverszakértői vélemény is alátámasztotta. Kacziány Géza tehát kijelentette, hogy Teleki László nem volt öngyil kos, és ezzel a címmel aztán később is jelent meg cikk, például 1924-ben a Világ című lapban Domokos László (1882–1973) újságíró által jegyezve. 38 A szerző ez esetben is határozottan állást foglalt, amikor a következőket írta: „Teljes meggyőződéssel vallom, hogy Teleki László nem önkezével vetett véget az életének, hanem politikai merénylet áldozata lett. Az osztrák kormány ölette meg, mely Teleki minden lépését figyelte és amelynek sok oka volt rá, hogy a magyar országgyűlés határozati pártjának vezérét 37 Uo. 34. 38 Domokos László: Teleki László nem volt öngyilkos. In: Világ 15. (1924) december 31. 279. sz. 2. – A szerző írása néhány nappal korábban, a Világ c. lap karácsonyi számában meg jelent Teleki László gróf tragédiája c. történeti munka (lásd Steier L.: Teleki László i. m.) nyomán született.
