Hermann Róbert (szerk.): Összeesküvési teóriák a magyar történelemben - Századok Könyvek (Budapest, 2022)
Debreczeni-Droppán Béla: Teleki László gróf utolsó párbaja – önmagával. Öngyilkosság és a gyilkosságteóriák - Teleki halála kapcsán született konteók
TELEKI LÁSZLÓ GRÓF UTOLSÓ PÁRBAJA – ÖNMAGÁVAL 117 Az orvostanhallgató másik fontos megállapítása az volt, hogy a halálos seb nem közvetlen közelről vagy kis távolságból keletkezett, hanem legalább háromlépésnyi (kb. egyméternyi) távolságból, hiszen ha az előbbi történt volna, akkor az ingnek a lőpor tüzétől égettebb vagy legalábbis pörköltebb állapotot kellett volna mutatnia, illetve „fekete szenes” pontoknak kellett volna látszódniuk a vásznon, melyek a „nagy közelségből tett lövés után a lőpor odalobbanásának következményei s visszamaradt jelei.” Oláh Gyula ezek után levonta a következtetést: „határozottan lehet állitani, hogy az elhunyt nem közvetlen lövetett sziven, hogy a lövést maga hajthatta volna végre; a kezek helyeztetéséből pedig teljes bizonyossággal következtethetni, hogy azon pisztolyt nem az elhunyt sütötte el, mert akár elejthette[,] akár eldobta volna azt, a kezeket [...] más helyzetben kellett volna találni.” Megjegyezte továbbá, hogy a gyilkos az öngyilkosság színlelése miatt a testet az eredeti helyéről elmozdította. (Szerinte a nadrágon, a bal lágyék táján található vérnyomok erősíthetik meg ezt a körülményt.) Végül a fentiekhez még hozzátette, hogy az öngyilkosságot „orvostörvényszékileg” csak akkor lehet biztosan megállapítani, ha egyértelműen kijelenthető, hogy a szoba ajtaja belülről kulccsal be volt zárva, és más oda nem juthatott be. Mivel ez ebben az esetben nem így volt – legalábbis a jegyzőkönyv szerint –, ezt a végkövetkeztetést nem lehet levonni27 (5. kép). Oláh Gyula szakvéleményét május 11-én fogalmazta meg, és nagyon úgy tűnik, hogy az ifjú orvosnövendék a Gyógyászat című lap aznap meg jelent számában28 olvasta a Flór Ferenc városi orvos és kórházigazgató által készített boncolási jegyzőkönyvet. Mivel csak erre reflektált, a Thaisz által jegyzett szemlejegyzőkönyvet több, mint valószínű, hogy nem ismerte. Flór (és Arányi Lajos)29 a boncolás alapján úgy ítélte meg, hogy Teleki Láthattuk a háborús dokumentumfilmekben, hogy szívlövés után a test még tovább futott.” Uo. 27 Oláh Gyula: Magán vélemény orvostörvényszéki szempontból. In: Gróf széki Teleki László szolnok-abonyi országgyűlési képviselőnek rövid életrajza, halála és eltemettetése. Pest 1861. 28–32. 28 Gyógyászat. 1. (1861) május 11. 19. sz. 396–399. Azért valószínű, hogy ezt olvasta, mert itt volt csak beszámozva a jegyzőkönyv bel- és külvizsgálati része. Itt Flór Ferenc már egy kicsit stilizálva adta közre az eredeti szöveget. Egy nappal később megjelent az Orvosi Hetilapban is, május 9-e helyett 10-i keltezéssel (5. [1861] május 12. 19. sz. 371–373.), és napilapokban is (pl. Pesti Napló , Sürgöny ). 29 Uo. 397. E közlés előszavából tudjuk meg, hogy Flór mellett Arányi Lajos, a kórbonctan magyarországi meghonosítója és első egyetemi tanára végezte a boncolást. És minden bizonnyal ott lehetett Flór mellett még Rókus Kórház-beli kollégája, Riffl Endre fősebész,
