Hermann Róbert (szerk.): Összeesküvési teóriák a magyar történelemben - Századok Könyvek (Budapest, 2022)
Debreczeni-Droppán Béla: Teleki László gróf utolsó párbaja – önmagával. Öngyilkosság és a gyilkosságteóriák - Teleki halála kapcsán született konteók
DEBRECZENI-DROPPÁN BÉLA 118 halála „közvetlenül a sebzés pontjára alkalmazott lőfegyver által okoztatott a nélkül, hogy a testnek egyéb részein valami sértésnek, erőszaknak, vagy ellenszegülésnek nyomára lehetett volna akadni.”30 Ezt kérdőjelezte meg Oláh: mint fentebb említettük, szerinte kb. egy méterről történt meg a gyilkos lövés. Csakhogy a Szemlejegyzőkönyv rögzítette, hogy Telekivel szemben – akit Flórék szerint állva ért a lövés – nem férhetett el egy másik egyén (tudniillik egy feltételezett gyilkos). Ezt Thaisz rendőrfőnökék le is modellezték, és arra jutottak, hogy Teleki és egy esetlegesen vele szembe álló személy között csak annyi hely – „alig egy arasznyi” (tehát kb. 20-22 cm) – maradt csak, ahová nem fér el a holttest mellett talált pisztoly, amelyről Kirner József fegyverműves megállapította, hogy abból történt a végzetes lövés (ezt a boncolás eredménye is alátámasztotta). Egyébként, ha lett volna annyi hely a gyilkos és Teleki között, amit Oláh Gyula feltételezett, egy ilyen távolságról leadott lövés nem produkálhatta volna azt a bemeneti szöget, amelyet a boncolás részletes leírása (hol ment keresztül, milyen szerveket roncsolt) kiadott. Emellett az egy méter távolságról jövő golyó nagyobb sebet ejtett volna a testen, a bőrfelületen, mint amit az említett szemlejegyzőkönyvben is rögzítettek: kb. 3 vonalnyi kerekded nyílást. 2011-ben Hegyi István igazságügyi fegyverszakértő a lövést 50 cm távolságból modellezte – tehát fel akkora távolságról, mint ahonnan Oláh a gyilkos lövést feltételezte – egy ruházattal fedett bőrös sertéshúson, ami egy 6 vonásnyi bemeneti nyílást hozott létre.31 Ez tehát kétszer akkora sebet eredményezett, mint amit rögzítettek az egykor „helyszínelők” a testen. (Nyilván kétszer akkora távolságról ez még nagyobbat eredményezett volna.) Hegyi egyébként korábban leírta azt is, hogy Teleki valóban elsütmert ő is aláírta a Teleki-helyszínelés valószínűleg eredeti – a kórház számára készült hivatalos – boncjegyzőkönyvét, amelyet Gerő Gábor orvos-adjunktus talált meg a Rókus Kórház pincéjében néhány más jegyzőkönyv között. Lásd Somogyi M.: A látogató i. m. 27. 30 Budapest Főváros Levéltára (a továbbiakban: BFL) IV. 1327. b. Pest város városkapitányi iratai., lásd e rész közlését: Teleki László halála után felvett vizsgálati jegyzőkönyvek, 1861. Közli: Debreczeni-Droppán Béla. In: „Tántoríthatatlan elvhűség, sziklaszilárd jellem, lovagias becsület”. Teleki László gróf küzdelmes élete és rejtélyes halála. Szerk. Debreczeni-Droppán Béla. Bp. 2017. 315–328. 322. 31 Bozó Csaba – Korom Csaba – Stuber István: Pesti helyszínelők a Szervita téren. Teleki halálának kriminalisztikatörténeti esettanulmánya. In: „Tántoríthatatlan elvhűség, sziklaszilárd jellem, lovagias becsület”. Teleki László gróf küzdelmes élete és rejtélyes halála. Szerk. Debreczeni-Droppán Béla. Bp. 2017. 157–179. 167. – Közvetlen közelről is megtörtént a modellezés, ahogy Hegyi István elmondta nekem, a végzetes lövés szerinte is egyértelműen a szívhez szorítva történhetett meg.
