Hermann Róbert (szerk.): Összeesküvési teóriák a magyar történelemben - Századok Könyvek (Budapest, 2022)
Debreczeni-Droppán Béla: Teleki László gróf utolsó párbaja – önmagával. Öngyilkosság és a gyilkosságteóriák - A lesújtó halálhír
DEBRECZENI-DROPPÁN BÉLA 114 „megszámlálhatatlan sokaság lepte el” – ahogy az egyik korabeli forrás fogalmaz.20 Mindenki erről beszélt az utcán, folyt a vita mindenhol, „mi képp történhetett agyonlövettetése”.21 Összeesküvés-elméletek születtek: gyilkosság történt, Telekit megölték. Madách Imre író, aki egyébként határozati párti képviselő volt ekkor, Károly testvérének 1861. május 8-án erről a következőket írta: „A városban nagy izgatottság van, a Józsefváros mind összecsoportosult. Teisz [lásd Thaisz Elek] csillapítja őket. Senki sem hallotta a lövést. Minden ember a németet gyanúsítja.”22 (4. kép). A közhangulat, illetve a közvélekedés szemléltetéséhez még két forrásra mutatunk rá. Az egyik rögtön két levél, illetve jelentés Joseph Worafka rendőrtanácsostól. Az elsőt Teleki halála után, május 10-én küldte Bécsbe, Karl Mecséry báró rendőrminiszternek. Ebben összefoglalta a gróf öngyilkossága kapcsán elterjedt híreket. Több képviselőt név szerint is megemlített, akik bizalmas körben arról nyilatkoztak, hogy Teleki Madarász József országgyűlési képviselővel párbajozott, és ez okozta halálát. Worafka aztán május 14-én újabb jelentést küldött a bécsi rendőrminisztériumba, amelyben további információkat osztott meg a halál okára vonatkozóan. A rendőrtanácsos jelentése elején ezt írta: „A közönség egy része ez óráig sem tudott azon előítéletszerű véleményétől szabadulni, hogy a grófot meggyilkolták, míg azok, akik az öngyilkosságban hisznek, a tett nek a legbarokkabb magyarázó okaiban dúskálnak.” Például azt beszélték, hogy azért lett öngyilkos Teleki, mert halála előtt egy nappal Bécsből egy olyan tartalmú levelet kapott, melyben az osztrák kormány leleplezte a Habsburg-dinasztia kiirtása céljából folytatott konspirációját. Egy másik verzió szerint (amelyet sokan elhisznek) Benedek Lajos táborszernagy gyal úgynevezett amerikai párbajt vívott, és mivel a fehér és fekete golyóból ő húzta az utóbbit, azzal öngyilkosságot követett el.23 A másik forrás összefoglalása az 1860 októbere utáni egy évnek. A szerző Kecskeméthy 20 Teleki naptár. Szerk. és kiad. Kotsányi László. Pest 1862. 11. 21 Uo. 20. 22 Rómer Flóris Művészeti és Történeti Múzeum. Xantus János Múzeum Madách Gyűjteménye. 1027. sz. 23 Haus-, Hof- und Staatsarchiv Informatsbüro, BM-Akten. 60/1861. – K 173. Közli (egészében és kivonatokban): Horváth Z.: Teleki László i. m. II. 364–367.; (magyarul) Steier Lajos: Teleki László gróf tragédiája. In: Világ 15. (1924) december 25. 276. sz. 35. – Következő, harmadik ismert jelentésében pedig Worafka cáfolta azt a híresztelést, hogy Teleki angol hitelezőivel találkozva, adóssága miatt választotta volna az öngyilkosságot, hiszen egyrészt a hírbe hozott angol és ír kereskedő nem járt ekkor Pesten, másrészt Teleki azzal a két angol bankárral sem találkozott, akik megfordultak a fővárosban. – Horváth Z.: Teleki László i. m. II. 367.
