Hermann Róbert (szerk.): Összeesküvési teóriák a magyar történelemben - Századok Könyvek (Budapest, 2022)
Debreczeni-Droppán Béla: Teleki László gróf utolsó párbaja – önmagával. Öngyilkosság és a gyilkosságteóriák - Teleki halála kapcsán született konteók
TELEKI LÁSZLÓ GRÓF UTOLSÓ PÁRBAJA – ÖNMAGÁVAL 115 Aurél (1827–1877) író, újságíró, aki e művében egy egész fejezetet szentelt Teleki László halálának. A tragédia utáni közvélekedésről a következőket írta: „Természetesen öngyilkosságra senki sem akart gondolni; a hatóságok vizsgálata, s a család tagjainak nyilatkozata sem birta eloszlatni az orgyilkosság gyanuját. A nép költészete nem engedé, hogy ő máskép[p] halt légyen meg, mint politikai vallásának s a haza boldogítására czélzott nagy terveinek áldoz[a]ta, vértanuja gyanánt. Vad fanatismus kitörései sem hiányzottak. Voltak, kik midőn Deák Ferencz az ülésből kijött, re ámutattak: »Ez Teleki László gyilkosa«, – mi a dolog oly különös felfogására mutatott, melyet csak szenvedély sugall.”24 Teleki halála kapcsán született konteók Az első ismert, az öngyilkosságot megkérdőjelező (önálló) írás egy Teleki temetése után kiadott emlékfüzetben jelent meg Oláh Gyula (1836–1917) „orvosnövendék” tollából. A Magán vélemény orvostörvényszéki szempontból című kis publikációban a szerző a vizsgálatiszemle- és boncolási jegy zőkönyveket, illetve az orvosi szakvélemény részleteit taglalva több pontban mutat rá arra, hogy nem öngyilkosság, hanem gyilkosság történt. Először is a pisztoly megtalált helye (egy lábra, azaz 30-32 cm-re volt a testtől – Oláh megfogalmazásában egylépésnyire) alapján úgy vélte, hogy Telekinek ez alapján nem hátra, hanem előre kellett volna buknia, valamint, hogy a bal kéz mellett a földre esés után, közvetlen a halál beállta előtt a jobb kéznek is a szívtájékhoz kellett volna kapnia a fájdalom hevében, és nem a nadrágszíjba kapaszkodnia. Erre vonatkozóan Szabad Györgyöt idézzük, akinek következő megállapításaival teljesen azonosulni tudunk: „Az öngyilkosság tényének [...] nem mond ellent, hogy Teleki nehéz szögből fordította maga ellen a halált hozó fegyvert. Ha nem akarta szétroncsolni a koponyáját (pszichológusok a megmondhatói, miért óvakodik ettől sok öngyilkos), úgy legcélszerűbben fegyverével szívére célozva kereshette a halált. Alighanem éppen párbajpisztolyának csőhossza akadályozta meg abban, hogy ezt jobb kezével tegye; hiszen jobb karjával melle előtt átnyúlva a hosszú cső miatt nemigen tudta volna a bordák közére szorítani a 24 Kecskeméthy Aurél: Vázlatok egy év történetéből. (1860 october huszadikától 1861 octobe rig). Pest 1862. 137.
