Hermann Róbert (szerk.): Összeesküvési teóriák a magyar történelemben - Századok Könyvek (Budapest, 2022)
Debreczeni-Droppán Béla: Teleki László gróf utolsó párbaja – önmagával. Öngyilkosság és a gyilkosságteóriák - A lesújtó halálhír
TELEKI LÁSZLÓ GRÓF UTOLSÓ PÁRBAJA – ÖNMAGÁVAL 109 előtt, amikor az országgyűlés ülésén Deákkal következett volna nagy vitája, felirat kontra határozat. Az ülésre azonban csak halálhíre érkezett meg. A Nemzeti Múzeumba igyekvők már a Múzeumkertben várakozóktól hallhatták a szörnyű hírt, például Lónyay Menyhért, aki a nagy lépcsőházban felfelé haladva szemközt látta lefelé jönni Teleki kedvesét, a zokogó, félájult Orczyné Lipthay Augusztát Wenckheim Béla báró (a későbbi miniszterelnök) támogatásával.5 Podmaniczky Frigyes országgyűlési kép viselő, aki szintén az ülésre tartott, a Teleki-palota előtt elhaladva értesült pártvezére haláláról, amikor a ház egyik cselédje megsúgta neki: „László gróf ma éjjel agyonlőtte magát, de ne tessék szólani, mert titkolják.”6 Az országgyűlés ülésén aztán Ghyczy Kálmán házelnök bejelentése vetett végett a hír fölötti kétkedésnek. Deák szólt csak utána, aki megrendültségének adott hangot, megemlítve, hogy ifjúkori barátját vesztette el Telekiben, és indítványozta, hogy az ülést halasszák el, amit a képviselők el is fogadtak.7 Az ülés után számos képviselő a Teleki-házhoz sietett, hogy közelebbről tájékozódjon a tragédiáról. A leggyorsabb állítólag Hajnik Pál, a Képviselőház háznagya volt, akinél egyébként Teleki halála előtt nem sokkal járt vendégségben. Az ő lányának mondta ekkor: „Nézze meg jól, milyen volt Teleki László, mert nem látja többet.”8 A Teleki-házban Hajnik érkezésekor már nagyban zajlott a helyszínelés Thaisz Elek (1820–1892) városi rendőrfőnök vezetésével, aki a korszak legjobb szakembereit kérte fel: a boncoláshoz Arányi Lajos (1812–1887), Flór Ferenc (1809–1871) és Kovács Sebestyén Endre (1814–1878)9 orvosokat, fegyver szakértőnek Kirner József (1808–1869) puskaművest, akinek egyébként nem messze volt üzlete a Teleki-palotától. Ugyancsak közel volt Mayer György (1817–1885) fotográfus műterme, ahol nem sokkal korábban Teleki is járt. (2. kép) . Mayert kérte fel a rendőrfőnök, hogy készítsen a hely színről fotósorozatot. Vezerle Gyulától tudjuk, hogy Thaisz a fényképfelvételeket aztán mutogatta mindenütt, a felfokozott kedélyek megnyugtatá-5 Lónyay Menyhért naplója 1860–1861. Szerk. Deák Ágnes. Bp. 2004. 215. 6 Báró Podmaniczky Frigyes: Naplótöredékek 1824–1887. 3. köt. 1850–1875. Bp. 1888. 113. 7 Képviselőházi Napló 1861. (XX. országos ülés. 1861. május 8.) 101. 8 Teleki végnapjairól. In: Hölgyfutár 12. (1861) május 16. 59. sz. 471. Ebben az összefoglalásban sok más, a halála előtti napokban elhangzott mondatát idézik, pl. egy hölgynek mondta a halála előtti napon, hogy „ön nem lát többé”, másnak pedig izgatottságáról beszélt, és arról, hogy nem fog a május 8-i ülésre sem elmenni. 9 Kovács Sebestyén Endre, korának egyik legismertebb sebésze jelen volt a helyszínelésnél (a Szemlejegyzőkönyv ben említik), de nem tudunk arról, hogy pl. a boncolásban tevőlege sen részt vett volna.
