C. Tóth Norbert: A Magyar Királyság nádora. A nádori és helytartói intézmény története (1342–1562) - Századok Könyvek (Budapest, 2020)
1. A nádori méltóság betöltésének módja és szabályozása (1342–1562) - 1.2. A nádori tisztség betöltése - 1.2.2. A nádorváltások Nagy (I.) Lajos uralkodása idején
A NÁDORI MÉLTÓSÁG BETÖLTÉSÉNEK MÓDJA ÉS SZABÁLYOZÁSA (1342–1562) 47 Miklós először egy március 31-i királyi oklevélben szerepel. E szerint a király egy pert, amelyben a feleknek a néhai jó emlékű (Zsámboki) Miklós nádor levele értelmében173 húshagyókedd (március 8.) nyolcadán kellett megjelenniük, előtte jelentek meg, ám a király azt, mivel az új nádornak, Kont Miklósnak még sem ítélőmestere, sem pecsétje nincsen, György-nap nyolcadára halasztotta az új nádor, Kont Miklós jelenléte elé.174 Minden nek megfelelően Kont Miklósnak az első kiadványát május 8-ról ismerjük.175 Hivatali működésének ekkori kezdete mellett szólnak a nádor má jus 26-i oklevelében leírtak is. E szerint a nádori tisztséget elnyerve először György-nap nyolcadán tartott a bárókkal és az ország nemeseivel ítélőszéket.176 Felmerülhet a kérdés, hogy miért várt az uralkodó ilyen sokat az új nádor kinevezésével. A király és tanácsának egy része február végén–március elején biztosan együtt tartózkodott Budán: Lajos február 26-án már ott volt,177 mint ahogy március 6-án, amikor bizonyos főpapok és bárók is vele voltak,178 és talán még 24-én179 is. Szécsi Miklós országbíró február 24-én, 180 míg a titkoskancellár, Zsámboki181 László csázmai prépost, kápolnaispán már cius 9-én keltezett Budán.182 E keltezésekben az a különös, hogy tudtunk kal az udvar – 1346. augusztusi Budára költözése után – 1355 októberé-173 „...iuxta continentiam litterarum quondam magnifici viri domini Nicolai palatini bone memorie” (Zichy oklt. III. 26., DL 77162., Anjou oklt. XL. 162. sz.). 174 „...propter carentiam notarii et sigilli domini moderni palatini” (uo.). 175 Zichy oklt. III. 27. (Anjou oklt. XL. 277. sz.) – Ugyan az Adatbázis szerint május 4-ről is van már kiadványa (DL 4606.), de az oklevél keltezéséből éppen az évszám tízes része szakadt ki, és csak 13[.]6. látszik. 176 „...adepto ipso palatinatu primo et principaliter in octavis festi Beati Georgii martiris cum baronibus regnique nobilibus nobiscum adherentibus causas quorumlibet regnicolarum coram nobis litigantium moderata sua equitate deliberatione cepissemus” (Sopron vm. I. 250., DL 41286., Anjou oklt. XL. 321. sz.). 177 Anjou oklt. XL. 97. sz. 178 A király általános parancslevele a pozsonyiak érdekében, amely szerint „semper et in evum auctoritate regia de prelatorum ac baronum nostrorum consilio prematuro” meghagyta, hogy tőlük Pozsonytól Visegrádig ne szedjenek vámot (DF 238751., nagypecséttel, regesztája: Anjou oklt. XL. 112. sz.). Az oklevélben leírtakra lásd Kovács V.: Pozsonyiak vámmentessége. 179 Anjou oklt. XL. 145. sz. 180 „...ideo unacum baronibus regnique nobilibus nobiscum in iudicio consedentibus”, az oklevél pecsételési záradéka is figyelemre méltó: „presentes autem propter absentiam prothonotarii et maioris sigilli nostri, sigillo nostro anulari fecimus consignari” (AO VI. 434–437., Anjou oklt. XL. 96. sz.). 181 Archontológia 1301–1457. I. 91. 182 AO VI. 438. (Anjou oklt. XL. 115. sz.), kisebb pecséttel.
