C. Tóth Norbert: A Magyar Királyság nádora. A nádori és helytartói intézmény története (1342–1562) - Századok Könyvek (Budapest, 2020)
3. Az ún. 1486. évi nádori cikkelyek - 3.3. A cikkelyek történeti hitelessége (tartalmi vizsgálata) - 3.3.4. A negyedik cikkely
A MAGYAR KIRÁLYSÁG NÁDORA 308 kapcsán, hogy a bírói ítéletek végrehajtásában a nádor és az országbíró mellett neki is segédkeznie kell, illetve az elítélteket támogatók birtokainak lefoglalásában őneki is részt kell vennie.252 Ráadásul a vonatkozó cik kely Mikó Gábor meggyőző bizonyítása alapján már az 1508. évi, Lajos királyfi koronázása alkalmából kiadott törvénycikkelyek között is szerepelt.253 Azaz, mindez azt jelenti, hogy az 1506-os főkapitányi kinevezések után 1508-ban – eddig ismeretlen okból – ismét sor került főkapitány (sup remus et generalis capitaneus totius regni) kinevezésére. E kinevezésre minden bizonnyal 1508 júniusában kerítettek sort. Ugyanakkor az is bizonyosnak látszik, hogy 1513-ban Szapolyai János – ekkor már mint erdélyi vajda – ismét megkapta a főkapitányi tisztséget.254 Ez esetben a kinevezés okát nagy biztonsággal meg tudjuk állapítani: az 1513. vízkereszt nyolcadán tartott országgyűlésen elhatározták az előző évben a török által elfoglalt végvárak (Szreberniki bánság) visszaszerzését.255 Ezzel szemben 1514-ben, a parasztháború lezárásaként meghozott törvények méltóságsorában Szapolyai János capitaneus generalis címmel (is) szerepel.256 (Mellette Fraknói Vilmos Bátori István főkapitányi kine vezéséről is megemlékezett, de arról nincsen tudomásunk. Fraknóit nyilván a Bátori által viselt Alsó részek főkapitánya cím tévesztette meg, s ezért sorolta őt is az országos főkapitányok közé.257 ) Az már egy következő kérdés, hogy Szapolyai János mikor nyerhette el főkapitányi kinevezését. Ezt korántsem meglepő módon – mivel a főkapitányi kinevezésekre mindig országgyűlésen került sor – utólag, a parasztháború után a Lukács-napra összehívott budai diétán kapta, amint az Giovanni Battista Bonzagninak Hippolit egri püspöknek 1514. december 7-én küldött jelentésében is áll.258 Az eset azonban rejt némi érdekességet. Az országgyűlési határozat vonatkozó része ugyanis, amely szerint „a király a főpap és báró urak, valamint a nemesség egyetértésével egy országos főkapitányt válasszon” (regia maiestas de consensu dominorum prelatorum ac baronum et regni nobilium unum capitaneum generalem eligat) az összes, a főkapi tányi jogkörre (és a határvédelemre) vonatkozó cikkellyel, csak a törvény 252 Mikó G.: Ismeretlen országgyűlési emlék 477–478. 253 Uo. 464. 254 Uo. 466. 255 Uo. 468. 256 Mon. rust. 283. 257 Fraknói V.: Az 1485-ik évi czikkelyek 499. 258 Lakatos B.: Hírek Magyarországról.
