C. Tóth Norbert: A Magyar Királyság nádora. A nádori és helytartói intézmény története (1342–1562) - Századok Könyvek (Budapest, 2020)
3. Az ún. 1486. évi nádori cikkelyek - 3.1. Historiográfiai áttekintés
AZ ÚN. 1486. ÉVI NÁDORI CIKKELYEK 261 hivatkozik törvényre, hanem mindössze csak úgy odaveti, hogy hasonló alkalommal elődei is így jártak el.”31 A következő évtizedben ismét fellángolt a vita a cikkelyek körül. A sort Farkasfalvi Imre nyitotta, aki 1911-ben egy egész könyvet szentelt az 1485. évi váci országgyűlésnek, amely szerinte amiatt nevezetes, hogy ott alkották meg a nádori végzeményeket. A szerző hat oldalon keresztül kísérelte meg cáfolni – a lokálpatrióta felbuzdulásával (a kötet Vácon jelent meg) – Kovachich Márton György és Madarassy Ferenc fentebb idézett érveit, akik tagadták a cikkelyek törvényi minőségét, illetve az utóbbi a váci országgyűlés megtörténtét is.32 A következő szerző, akit meg kell említenünk, ismét Rugonfalvi Kiss István. Ő Fraknói Vilmos már idézett tanulmányától inspirálva 1916. február 7-én előadást tartott a Magyar Tudományos Akadémián Mátyás ki rály nádori törvénye címmel. Már az előadásának címéből is sejthető, hogy Kovachichcsal és Fraknóival szemben a cikkelyek hitelessége és törvényi mivolta mellett szállt síkra. Részletesen elemezte a két szerző kritikáit az egyes pontokkal kapcsolatban, végül az előadás kivonatának készítője szerint a következő megállapításra jutott: „Miután a szerző az összes czikkelyek tartalmi hitelét igazolta, a forrás közelebbi meghatározását tűzte ki feladatául. Kimutatja, hogy az eddigi meghatározások tarthatatlanok. Minthogy azok, a kik a forrás hitelében kételkedtek, a közelebbi meghatározást nem magában a forrásban keresték, mások pedig a nádorválasztás említésében szokatlan valamit láttak, vagy politikai kérdésekkel kapcsolták össze, pedig a forrás czíme és bevezetése minden kétséget kizárólag meghatározza önmagát. ... Bevezetése szerint felolvasták Szapolyai Imre nádorrá választása előtt, hogy a választók legyenek tisztában azzal, hogy régi rendelkezések szerint mi a nádor joga és kötelessége és hogy ezzel és a fennforgó körülményekkel számot vetve arra az emberre adják szavazatukat, a ki legalkalmasabb.” Végül így folytatódik a kivonat: „a czikkelyekben nincs semmi új dolog, hanem régi rendelkezéseket és jogszokásokat foglal írásba, – a mit különben a szerző már előzetesen minden egyes czikkelynél hosszas gyakorlat bemutatásával igazolt, – másfelől pedig az, hogy a nádori törvénynyel Mátyásnak nem lehetett semmiféle rejtett czélja. Ezzel a szerző két régóta kísértő tévedést írt ki történelmünkből; a nádori törvény nem tartalmazván új rendelkezéseket, nem is képezhet új korsza-31 Uo. 53. 32 Farkasfalvi I.: Váci ogy. 68–73. – A király nélküli országgyűlés valóban lezajlott Vácon, lásd a király 1485. június eleji oklevelét (DL 95167.).
