C. Tóth Norbert: A Magyar Királyság nádora. A nádori és helytartói intézmény története (1342–1562) - Századok Könyvek (Budapest, 2020)
3. Az ún. 1486. évi nádori cikkelyek - 3.1. Historiográfiai áttekintés
A MAGYAR KIRÁLYSÁG NÁDORA 262 kot még a nádorság történetében sem, – és semmiképpen nem hozható összefüggésbe Korvin János trónutódlásának kérdésével. Nem hogy új jogot adna Mátyás a nádornak, hanem, a mint szövegkritikai alapon kimutatható, apróbb megszorításokat is tesz a gyöngébb királyok alatt kifejlődött gyakorlattal szemben. Keletkezési módját és formáját tekintve tehát nem is törvénynyel, hanem írásba foglalt jogszokással van dolgunk, melynek különös tekintélyt kölcsönöz az, hogy a törvényhozó factorok jelenlétében ünnepélyesen pronunciálták.”33 Az értekezésről szóló előadás kivona tolója végül a következőket állapította meg: „Ez azonban a legszigorúbb történelmi kritika megállapítása – és még arra sem jogosít fel, hogy a nádori törvényt nádori czikkelyekre kereszteljük, mert a jogi kritika azt nem engedi. Lenne minden pontja evidens hamisítvány, miután [a] szerző kimutatta, hogy Mátyás kora óta egyetlen esetben sem [! – C. T. N.] sértették meg rendelkezéseit, hogy arra már I. Ferdinánd korában országgyűlésen, mint törvényre hivatkoztak, hogy a Quadripartitum is törvénynek tekinti, – hogy újabb törvények is mint törvényt erősítik meg: a jogi kritika nevében törvény gyanánt kellene tisztelnünk.”34 Két ok miatt is hosszasan kellett idéznem a Rugonfalvi Kiss előadását összegző kivonat szövegéből. Egyrészt az értekezés valamilyen oknál fogva sohasem jelent meg nyomtatásban, sőt mindeddig kéziratos formában sem került elő.35 Másrészt a törvények jelenkori kritikai kiadása Rugon falvi Kiss érveit használta a cikkelyek hitelességének és törvényi mivoltának igazolására.36 Mindez persze azt is jelenti egyúttal, hogy Rugonfalvi Kiss István nézőpontját nem tudjuk kritika alá venni, mivel a bizonyításhoz szükséges jegyzeteit nem ismerjük. Vele szinte egy időben – mivel jelen volt az előadáson –, Fraknói Vilmos újra felvette a vita fonalát, mivel meglátása szerint a jogtörténészek, elsősorban Timon Ákos, továbbra sem fogadták el álláspontját. 1917-ben megjelent vitacikkében újabb források ismertetésével a második cikkely 33 R. Kiss I.: Nádori törvény 170. 34 Uo. 171. 35 R(ugonfalvi) Kiss István hagyatéka a Debreceni Egyetem, Egyetemi Levéltár és Könyvtár, Kézirattárának állományában az Ms 146-os jelzeten található. 2011. március 29-én a helyszínen átnéztem az öt levéltári dobozra terjedő hagyatékot, de abban, habár különböző megjelent tanulmányainak, könyveinek, előadásainak kéziratos anyagát, illetve az azokhoz készült anyaggyűjtéseket megtaláltam, a nádori cikkelyekről tartott előadásának, illetve a Kivonatban emlegetett, készülő értekezésének semmiféle nyomára sem bukkantam. (Itt is szeretném megköszönni Dr. Juha Enikőnek a hagyaték kutatásával kapcsolatban nyújtott segítségét.) 36 Vö. DRH 1458–1490. 312–313.
