C. Tóth Norbert: A Magyar Királyság nádora. A nádori és helytartói intézmény története (1342–1562) - Századok Könyvek (Budapest, 2020)

3. Az ún. 1486. évi nádori cikkelyek - 3.1. Historiográfiai áttekintés

255 3. AZ ÚN. 1486. ÉVI NÁDORI CIKKELYEK 3.1. Historiográfiai áttekintés A középkori magyar nádori és helytartói intézmény szempontjából az arra vonatkozó források között megkerülhetetlen az ún. nádori cikkelyek vizs­gálata,1 illetve az annak hitelességével és törvényi mivoltával kapcsola ­tos állásfoglalás. A korábban az 1485-re, de immáron majdnem fél évszá­zada az 1486-os évre, azon belül is január 25-e előttre keltezett nádori cikkelyek természetes módon fogódzót, illetve kiindulópontot jelentettek a nádorok hivatali jogkörének leírásakor. Az utóbbi közel kétszáz évben so­kan kísérelték meg a cikkelyek körüli problémák megoldását. Mielőtt az előző fejezetek eredményeire építve ismertetném meglátásaimat az arti­kulusokkal kapcsolatban, szükséges az eddigi szakirodalmat is bemutatni annak illusztrálására, hogyan jutott el a tudományos közvélemény a cik­kelyek törvényjellegének elismeréséig (és egyúttal hiteles forrásként tör­ténő elfogadásáig). A nádori cikkelyek nyomtatásban először 1584-ben láttak napvilágot a Mossóczy Zakariás által Decreta, constitutiones et articuli regum inclyti regni Hungariae ab anno Domini millesimo trigesimo quinto ad annum post sesquimillesimum octogesimum tertium, publicis comitiis edita cím ­mel összeállított kötetben, mint az 1485. évi váci országgyűlés határoza­tai.2 A nádori cikkelyek tulajdonképpen e kiadás révén kerültek be a rendi köztudatba, s minden valószínűség szerint ezen az úton jutottak el az Es­terházy Pál nádori kinevezésekor hozott 1681. évi nádori törvénybe.3 Érdemben legkorábban, 1790-ben Kovachich Márton György foglalko­zott a cikkelyekkel, mégpedig Batthyány József és Kaprinai István kézira­tai alapján. Mint írta, az 1485. évi nádori cikkelyek szövegének nincsen szokványos bevezetője és befejezése; 1485-ben, ha volt is Vácon országgyű­lés, ott Mátyás király nem volt jelen; a cikkelyekben egyébként sem nevez­ték meg a helyet és az időpontot; nádorválasztás pedig a király távollété­ben elképzelhetetlen, jóllehet a szöveg világosan utal arra, hogy a király 1 Vö. Timon Á.: Válasz 541. 2 Iványi B.: Mossóczy és a magyar Corpus Juris 63.; Illés J.: Ünnepi beszéd 4.; Párniczky M.–Bátyka J.: Corpus Juris 51–61.; CJH I. XXVII .; DRH 1301–1457. 39. 3 CJH IV. 264–265.

Next

/
Oldalképek
Tartalom