C. Tóth Norbert: A Magyar Királyság nádora. A nádori és helytartói intézmény története (1342–1562) - Századok Könyvek (Budapest, 2020)
3. Az ún. 1486. évi nádori cikkelyek - 3.1. Historiográfiai áttekintés
255 3. AZ ÚN. 1486. ÉVI NÁDORI CIKKELYEK 3.1. Historiográfiai áttekintés A középkori magyar nádori és helytartói intézmény szempontjából az arra vonatkozó források között megkerülhetetlen az ún. nádori cikkelyek vizsgálata,1 illetve az annak hitelességével és törvényi mivoltával kapcsola tos állásfoglalás. A korábban az 1485-re, de immáron majdnem fél évszázada az 1486-os évre, azon belül is január 25-e előttre keltezett nádori cikkelyek természetes módon fogódzót, illetve kiindulópontot jelentettek a nádorok hivatali jogkörének leírásakor. Az utóbbi közel kétszáz évben sokan kísérelték meg a cikkelyek körüli problémák megoldását. Mielőtt az előző fejezetek eredményeire építve ismertetném meglátásaimat az artikulusokkal kapcsolatban, szükséges az eddigi szakirodalmat is bemutatni annak illusztrálására, hogyan jutott el a tudományos közvélemény a cikkelyek törvényjellegének elismeréséig (és egyúttal hiteles forrásként történő elfogadásáig). A nádori cikkelyek nyomtatásban először 1584-ben láttak napvilágot a Mossóczy Zakariás által Decreta, constitutiones et articuli regum inclyti regni Hungariae ab anno Domini millesimo trigesimo quinto ad annum post sesquimillesimum octogesimum tertium, publicis comitiis edita cím mel összeállított kötetben, mint az 1485. évi váci országgyűlés határozatai.2 A nádori cikkelyek tulajdonképpen e kiadás révén kerültek be a rendi köztudatba, s minden valószínűség szerint ezen az úton jutottak el az Esterházy Pál nádori kinevezésekor hozott 1681. évi nádori törvénybe.3 Érdemben legkorábban, 1790-ben Kovachich Márton György foglalkozott a cikkelyekkel, mégpedig Batthyány József és Kaprinai István kéziratai alapján. Mint írta, az 1485. évi nádori cikkelyek szövegének nincsen szokványos bevezetője és befejezése; 1485-ben, ha volt is Vácon országgyűlés, ott Mátyás király nem volt jelen; a cikkelyekben egyébként sem nevezték meg a helyet és az időpontot; nádorválasztás pedig a király távollétében elképzelhetetlen, jóllehet a szöveg világosan utal arra, hogy a király 1 Vö. Timon Á.: Válasz 541. 2 Iványi B.: Mossóczy és a magyar Corpus Juris 63.; Illés J.: Ünnepi beszéd 4.; Párniczky M.–Bátyka J.: Corpus Juris 51–61.; CJH I. XXVII .; DRH 1301–1457. 39. 3 CJH IV. 264–265.