C. Tóth Norbert: A Magyar Királyság nádora. A nádori és helytartói intézmény története (1342–1562) - Századok Könyvek (Budapest, 2020)
2. A királyi helytartóság története - 2.3. A helytartóság kialakulása és kiteljesedése (1490–1562) - 2.3.2. II. Lajos király uralkodása idején
A MAGYAR KIRÁLYSÁG NÁDORA 242 helytartói tanács.548 Várdai Pál életének 66. évében, 1549. október 12-én hunyt el Pozsonyban.549 Az érsek halála után a helytartói tanácsot először – fél éven keresztül – mint rangidős tanácsos (senior consiliarius) Újlaki Ferenc győri püspök vezette, hogy aztán 1550. április 12-től immáron az uralkodó által kinevezett helytartóként folytassa a munkát. Kinevezőlevele, amint azt korábban megállapították, két lényeges ponton is különbözik elődeiétől: a Várdai Pállal bezárólag a helytartói kinevezésekben megtalálható „in hac absentia nostra” kitétel helyett a bővebb, ugyanakkor a későbbiek szempontjából fontos megszorítást tartalmazó kifejezéssel: „in absentia nostra durante beneplacito nostro” találkozunk. (E mögött az a konkrétan csak 1573-ban kimondott szemléletbeli változás áll, amely szerint amikor az uralkodó Bécsben van, akkor – mivel az a magyar királyi udvar központja is – nincsen távol.)550 A másik különbség a hatáskörök felsorolásában található: Újlaki csak a király előzetes tudomásával (és engedélyével) hívhatott össze rész(ország)gyűléseket. A győri püspök helytartósága az 1554. márciusi országgyűlés idején szűnt meg azzal, hogy az újonnan választott nádort, Nádasdi Tamást az uralkodó április 15-én, nádori kinevezése alkalmával egyúttal királyi helytartójává és országos főkapitánnyá is megtette.551 Újlaki Ferenc pozí cióvesztésével a helytartói tanács, illetve iroda működése is megszűnt. Ezt azzal szokás magyarázni, hogy a Nádasdi által betöltött hármas funkció (nádor – helytartó – főkapitány), noha a király a pozsonyi országgyűlésen két-két főpapot, bárót és nemest állított mellé,552 valamint a Ferdinánd által létrehozott udvari szervek nem kedveztek működésének.553 Mind ezek mellett azonban még egy dolgot érdemes figyelembe vennünk: azzal, hogy Nádasdi Tamás a királyi helytartósággal párhuzamosan a nádori méltóságot is elnyerte, nem kellett külön helytartói irodát kialakítania, mint elődeinek, mivel nádori tisztéből eredően rendelkezett ilyennel. A nádori iroda képes volt ugyanis ellátni Nádasdi mindkét funkciójából eredő 548 R. Kiss I.: Helytartótanács LXIV–LXXII. (ő negatív előjelű folyamatnak tartotta); Ember Gy.: Helytartói hivatal 152.; Laczlavik Gy.: Várday Pál 78–89.; Ember Gy.: Újkori közigazgatás 96–97.; Gábor Gy.: Kormányzói méltóság 120–121. 549 Laczlavik Gy.: Várday Pál 131. 550 Gábor Gy.: Kormányzói méltóság 121. 551 R. Kiss I.: Helytartótanács LXXII–LXXV., Ember Gy.: Helytartói hivatal 152–153. 552 R. Kiss I.: Helytartótanács 408–409. 553 Uo. XC.; Ember Gy.: Helytartói hivatal 154.; részletesen lásd Pálffy G.: Magyar Királyság 266–282.
