C. Tóth Norbert: A Magyar Királyság nádora. A nádori és helytartói intézmény története (1342–1562) - Századok Könyvek (Budapest, 2020)
2. A királyi helytartóság története - 2.3. A helytartóság kialakulása és kiteljesedése (1490–1562) - 2.3.2. II. Lajos király uralkodása idején
A KIRÁLYI HELYTARTÓSÁG TÖRTÉNETE 243 feladatait. Az új helytartó jogkörei nagyjából megegyeztek elődeiével: (1) az igazságszolgáltatás terén helyettesítette az uralkodót vagy fiait (vagyis a nádori joghatóságán kívül eső ügyekben is ítélkezhetett); (2) az ország közügyeiben intézkedhetett; (3) a hűtlenség miatt, magszakadás címén vagy más módon a koronára háramlott birtokokból 32 telek nagyságig eladományozhatott részeket; (4) a kisebb egyházi javadalmakat, amelyek nem tartoztak a király vagy mások kegyurasága alá, szintén eladományozhatta, továbbá (5) a király távollétében az országlakosok szabadságainak és az ország törvényeinek a legfőbb őre lett. A helytartó mellé a király a főpapok, bárók és a nemesek közül két-két tanácsost rendelt, akiknek mindig vele kellett lenniük, székhelyüket pedig vagy Pozsonyban – ahol a nádori–helytartói igazgatás is működik (locus et sedes administrationis suae esse debet) –, vagy máshol, ahová a szükség vezeti őket, kell tartaniuk (ugyanakkor engedélyezte, hogy a királyi tanács tagjai megjelenhessenek a helytartói tanács ülésein).554 A helytartói hatáskör részletezése után a királyi kinevezőlevél a főkapitányi hivatalához tartozó (ad officium gene ralis capitaneatus spectat) jogait és kötelességeit sorolja fel; ennek egyik legfőbb, egyúttal pedig rengeteg vitára okot adó pontja szerint Nádasdi nemcsak a király és az országlakosok magyar, hanem a Magyar Királyság területén állomásozó (király által segítségül hívott) idegen seregeknek és kapitányaiknak is a felettese (supremus et generalis capitaneus) lett. 555 A rendek egy csoportja által Ferdinánd királlyal vívott közjogi harcból tehát – hangsúlyozzuk – rövid távon a Magyar Királyság egyik „erős” em bere került ki győztesen: Nádasdi Tamás egy személyben viselte a három legfontosabb rendi méltóságot, illetve tisztségeket. Nádasdi e hármas tisztségviselésének már középtávon is megmutatkoztak a hátrányos következményei: egyfelől az uralkodók a rendek egy csoportjának támogatásával a 16. század hátralévő évtizedeiben nem engedték meg a nádori méltóság betöltését.556 Másfelől 1608-ig a helytartóságra csak főpapokat ne veztek ki,557 és jóllehet a helytartói bíróság vált – nádor nem lévén – az ország legfőbb igazságszolgáltatási helyévé, a hivatal hatásköre erőteljesen lecsökkent: az ítélkezési jogán kívül minden mást elvesztett.558 554 R. Kiss I.: Helytartótanács 407–408. 555 Uo. 408.; minderre lásd még a 3.3.4. fejezetet! 556 R. Kiss I.: Helytartótanács LXXXIII.; Pálffy G.: Magyar Királyság 282.; Nagy G.: Lux veritatum 83., 87–88. 557 Ember Gy.: Helytartói hivatal 156.; Pálffy G.: Magyar Királyság 285–286. 558 Ember Gy.: Helytartói hivatal 154–155.
