C. Tóth Norbert: A Magyar Királyság nádora. A nádori és helytartói intézmény története (1342–1562) - Századok Könyvek (Budapest, 2020)
2. A királyi helytartóság története - 2.3. A helytartóság kialakulása és kiteljesedése (1490–1562) - 2.3.2. II. Lajos király uralkodása idején
A MAGYAR KIRÁLYSÁG NÁDORA 224 követet küldött Gosztonyi János győri püspök, királynéi kancellár személyében. Végül Szalkai László kancellár március 5-i levelében arról írt, hogy reményei szerint 8-án indulnak haza.466 Mivel a királyi pár a morva nemesség részére is országgyűlést kívánt tartani, így március 16-án elhagyták Prágát, és Kuttenbergen (18–19.), Pardubitzen (22.) keresztül március 27-én érkeztek meg Olmützbe. A terv az volt, hogy a tennivalók elintézése és a húsvét megünneplése után, április 8-án tovább indulnak Magyarországra. Ám a morva országgyűlés elhúzódott, jóllehet itt is sikerült keresztülvinnie akaratát Lajosnak és Máriának, végül több mint egy héttel később, április 17-én indultak csak tovább. A magyar határon már várták őket a magyar urak, többek között Bornemissza János pozsonyi ispán, Thurzó Elek királyi kincstartó, és mintegy 500 lovas kíséretében Nagyszombaton (ápr. 23.) keresztülutazva még aznap a kincstartó várában, Semptén szálltak meg éjszakára, ahol két estét töltöttek. Másnap Nyárhídon keresztül Esztergomba (ápr. 26.) mentek, és végül a hónap 27. napján, azaz 425 nappal a város elhagyása után megérkeztek Budára. A György-napra összehívott országgyűlést végül csak május 4-én nyitották meg, mivel a nemesség, nem bízván a király megérkezésében, későbbre jött össze.467 Bátori István helytartói kinevezésére 1522. február 14-én, illetve 16-án került sor. E kettős időpont-megjelölés annak köszönhető, hogy a kinevező oklevelet nemcsak két példányban, hanem két különböző időmegjelöléssel állították ki: az első, mint látható, Bálint-napon kelt, és hártyán, a szöveg alatt felzetes titkospecséttel van megerősítve, balról pedig a Ludo vicus rex manu propria kancelláriai jegyzet – királyi aláírás – találha tó.468 (Az oklevelet átírta I. Ferenc király Pesten, 1805. november 26-i oklevelében semsei Semsey Lajos,469 illetve Érkenézi Szlávy Pál királyi udvari tanácsos és titkár kérésére.470 Az oklevél átírásának aktuálpoliti kai okai voltak: Ferenc király 1805. november 7-én nevezte ki József főherceget kormányzóvá.471 ) A másik példány az előbbihez képest két nappal később, Julianna-napon kelt: ez a kinevezés privilégiális példánya, amely ennek megfelelően hártyára íródott és a király függő titkospecsétjével volt megerősítve.472 A korábban kelt példányt az eddigi szakirodalom nem ismerte, és a nádor helytartóságát a február 16-i kinevezéstől 466 Uo. 93. 467 Uo. 94–95. 468 Helytartói oklt. 26. 469 DL 85201. 470 DF 278380. („consiliarius et secretarius noster aulicus”). 471 Gábor Gy.: Kormányzói méltóság 237. 472 Helytartói oklt. 29.
