C. Tóth Norbert: A Magyar Királyság nádora. A nádori és helytartói intézmény története (1342–1562) - Századok Könyvek (Budapest, 2020)
2. A királyi helytartóság története - 2.3. A helytartóság kialakulása és kiteljesedése (1490–1562) - 2.3.2. II. Lajos király uralkodása idején
A KIRÁLYI HELYTARTÓSÁG TÖRTÉNETE 223 A csehek kérésnek álcázott követelésére a magyar országnagyok az utazás elhalasztását javasolták azzal az indokkal, hogy a király távozása szökésnek minősülne az ország problémái elől.461 (A másik, ellenállásukra okot adó félelmük az volt, hogy a király nem tér vissza, és székhelyét átteszi Csehországba.462 ) A velencei követ jelentései szerint a felek között komoly vita alakult ki, de a király Mária királynéval karöltve nem engedett, és ragaszkodott csehországi utazásukhoz az országnagyok akarata ellenére is.463 A király elutazási szándékát jelzi az is, hogy február közepén Bátori Istvánt leendő csehországi útja tartamára helytartójává tette.464 A királyi pár február 26-án indult el Budáról, és Holicson (márc. 3–6.) keresztül először a Magyarhradison át vezető hosszabb úton szándékoztak Prágába menni, de a pestis miatt inkább a másikon, a Morva folyót keresztező rövidebb, de veszélyesebb úton mentek Brünnbe (9.), ahol fogadták Ferdinánd főherceg követét, Johann Cuspinianust. Lajos 13-án letette a morvák részére a koronázási esküt, majd a hónap közepe (15.) után elhagyták a várost. A király Polna (22.), ahol Petr z Rožmberka vezetésével fogadták a prágaiak, Németbrod (24.), Arnolce, ahol a cseh rendek Lev z Rožmitálu cseh helytartó és Vojtech z Pernšejn vezetésével találkoztak a királlyal, Czaslau és Kuttenberg városokon keresztül érkezett meg Prágába (28.) A királyi pár prágai bevonulásától kezdve – egy valószínűsíthető krumlaui, illetve sobeslaui (aug. 29.) és budweisi, valamint egy kremsieri kirándulást leszámítva – egy éven át Prágában maradt.465 A királyi pár hazatérési előkészületei már 1522. második felében folytak. II. Lajos király többször megírta lehetséges visszaérkezése időpontját: először 1522. Márton-napra, majd 1523. vízkeresztre ígérte megérkezését, és egyúttal ekkorra hirdette meg az országgyűlést. Ám december 31-i levelében már azt írta Sáros megyének, hogy február 2-ig marad Csehországban. Egyrészt, mert amiért jött, azaz a segítségkérés ügyében, azt még nem tudta elintézni, másrészt Nürnbergből sem érkeztek még vissza követei, mindezen okok következtében az országgyűlést Bálint-napra halasztotta. A korábbi időpont már csak azért sem teljesülhetett, mert a cseheket január 22-re hívta össze Prágába. Végül akkor sem indult el, hanem maga helyett 461 Óváry I. 1156. sz. (a velencei követ 1521. dec. 26-i jelentése); Brutus 121. 462 Šmahel, F.: Korunovační rituály 158. (a tanulmány megértésében Janek István volt a segítségemre, amit ezúton is köszönök neki). 463 Óváry I. 1157. sz. (1522. jan. 19–26.); 1161. sz. (1522. febr. 7–14.); vö. Szabó D.: II. Lajoskori ogy. 52–53. (a szerző az országnagyok érvelését nem mint jövőbeni, hanem mint már bekövetkezett eseményekként kezeli, ezzel teljesen hamis beállításba helyezi a későbbi eseményeket is). 464 Bátori István helytartóságára lásd Gábor Gy.: Kormányzói méltóság 102–104. 465 C. Tóth N.: Királyi pár 86–87.
