C. Tóth Norbert: A Magyar Királyság nádora. A nádori és helytartói intézmény története (1342–1562) - Századok Könyvek (Budapest, 2020)
2. A királyi helytartóság története - 2.3. A helytartóság kialakulása és kiteljesedése (1490–1562) - 2.3.2. II. Lajos király uralkodása idején
A MAGYAR KIRÁLYSÁG NÁDORA 222 2.3.2. II. Lajos király uralkodása idején II. Lajos király 1521 nyarán töltötte be a 15. életévét, és december 10-én nagykorúvá nyilvánították, majd Székesfehérváron – mivel 1508. június 4-i koronázása alkalmával apja, II. Ulászló király tette le helyette (mivel még nem volt kétéves)454 – elmondta a koronázási esküt, hogy ezzel tény legesen is elfoglalja a trónt.455 Ugyanezen a napon – miután az Erzsé bet-napi országgyűlésen a rendek beleegyezésüket adták –, megtörtént Mária királynévá koronázása is456 (lakodalmukra csak egy hónap múlva, 1522. január 13-án került sor Budán457 ). A királyné, illetve famíliájának „felszerelésére” királyi engedéllyel Bátori Isván nádor kölcsönzött jelentős összeget, mintegy 2500 forintot.458 1522. február 2-án a király átadta fele ségének, mint a királynét megillető birtokokat: az óbudai és Csepel-szigeti, zólyomi, diósgyőri, munkácsi és huszti uradalmakat, a bányavárosokat és a máramarosi sóbányákat.459 Ezen események alatt a király másik or szágából is megérkeztek az urak, akik arra kérték Lajost, hogy a lakodalma megtartása után azonnal jöjjön Csehországba és tegye le ott is az esküjét (Ulászló csehországi útja idején, 1509. március 11-én hasonlóképpen történt Prágában is a koronázás,460 mint előtte egy évvel Fehérváron). Ennek teljesítése esetén hathatós segítséget ígértek a török ellen. 454 A kérdés hátterére lásd Bartoniek E.: Koronázási eskü 43. – Lajos 1506. július 1-jén született (DF 216835., Házi I/6. 227., vö. Ortvay T.: Mária 32.). 455 Gábor Gy.: Kormányzói méltóság 102. – Vö. II. Lajos királynak a Bátoriak és Rozgonyi István között 1519. nov. 30-án kötött örökösödési szerződésének (Bátori oklt. 289–293.) megerősítését tartalmazó 1521. dec. 11-i privilégiumának dátumával: „Datum in Alba Regali, feria quarta proxima post festum conceptionis Virginis gloriose, secundo scilicet die prefati a nobis iuramenti anno Domini” (DL 23286.). – Ezzel szemben Bartoniek Emma, hivatkozva II. Lajos király 1521. dec. 27-i levelére (Acta Tomiciana V. 441.), amelyben azt írta Zsigmond lengyel királynak, hogy az eskütétel és Mária koronázása dec. 11-én volt, e napra tette az eskütételt (Bartoniek E.: Koronázási eskü 43.). 456 E kérdésben a szakirodalmi munkákban teljes zűrzavar uralkodik, ahány munka, annyi dátum szerepel: Ortvay T.: Mária 95.: dec. 4. Mária koronázása. Itt azonban elírással lehet dolgunk, mivel előtte azt írja, hogy a dec. 6-án befejeződött országgyűlés után két nap múlva kellett a koronázásnak történnie. – Lásd még Kronológia I. 342. (a vonatkozó rész Szakály Ferenc munkája): dec. 11. Mária koronázása és Lajos esküje. Kubinyi A.: Habsburg Mária 13.: dec. 4. Mária koronázása (Ortvay alapján). 457 Szabó D.: Küzdelmeink 174.; Ortvay T.: Mária 96., vö. Acta Tomiciana V. 441. 458 DF 245803., 247697. 459 Brüsszeli oklt. I. 22. (DL 23608.) 460 Ortvay T.: Mária 28.; vö. DF 245669.
