C. Tóth Norbert: A Magyar Királyság nádora. A nádori és helytartói intézmény története (1342–1562) - Századok Könyvek (Budapest, 2020)
2. A királyi helytartóság története - 2.3. A helytartóság kialakulása és kiteljesedése (1490–1562) - 2.3.1. II. Ulászló király uralkodása idején
A KIRÁLYI HELYTARTÓSÁG TÖRTÉNETE 221 Perényi – szokásainak megfelelően – nem sokkal kinevezése után Budára tette át székhelyét, és – noha már február közepén kimutatható a fővárosban445 – május elejétől június közepéig folyamatosan adatolható jelenlé te.446 Július elején azonban elhagyta Budát és előbb Siklóson, 447 majd Val pón448 időzött. A Perényi Imre helytartóságára utaló utolsó adat július 30-ról ismert, amikor Ellyevölgyi János ítélőmester Nemegyen, hivatali főnöke nevében bocsátott ki oklevelet.449 (Ez érthető is, hiszen az uralkodó augusztus 5-én már Sopronban volt.) A helytartó jogkörére nem sok információnk van, mivel egyrészt alig maradt fenn a vonatkozó időszakból oklevele, másrészt viszont azokból csak egyre, az igazságszolgáltatási feladatkörre maradt adat.450 Feltételezhetően azonban nem is nagyon volt több, mivel a katonai jogköröket ekkor Szapolyai János erdélyi vajda birtokolta országos főkapitányságának köszönhetően.451 (Kincstári ügyekben szintén nem találunk a helytartótól intézkedést, de ez sem mondható meglepőnek, mivel a korábbi alkalmakkor is nagyrészt az ország védelmével összefüggésben voltak ilyenek.) Összefoglalva, Perényi Imre harmadik helytartósága körülbelül négy hónapig, április elejétől452 július végéig 453 tartott. nádor helytartói minősége a törvényen és nem külön királyi kirendelésen alapulna. A másik figyelemreméltó körülmény, hogy a király a szóban forgó oklevéllel ruházza reá Perényire királyi hatáskörét az illető ügyben” (Gábor Gy.: Kormányzói méltóság 99– 100.). A vonatkozó, jún. 14-i levelében felkérte a helytartót, hogy Ellyevölgyi Jánossal, Verbőci Istvánnal és Szobi Mihállyal vizsgáltasson felül egy birtokelvételt, és ha a panaszosnak igaza van, akkor adassa vissza neki a birtokát (Károlyi oklt. III. 94. [DL 99784.]). Perényi Imre júl. 19-i, már Valpóról kelt levelében meghagyta a budai aludvarbírónak, hogy mivel a vizsgálat igazolta a panaszt, adják vissza a birtokot a panaszosnak, oklevelében nem tüntette fel helytartói címét (Károlyi oklt. III. 95. [DL 99785.]). Mint láttuk, a nádor helytartói kinevezése nem az oklevélben szereplő ügy miatt született, hanem jóval korábban, hiszen pontosan két hónapja helyettesítette már királyát. 445 1515. febr. 16. (DF 219236., gyűrűspecsét, a szöveg alatt jobbról: „per Deeshazy secretarium palatinalem”). 446 Máj. 2.: DF 235194. (levél, gyűrűspecsét, aláírása: „comes et palatinus etc.”), 14.: DF 224851. (gyűrűspecsét), 18.: DF 268694. (gyűrűspecsét), 30.: DF 270966. (levél, gyűrűspecsét, aláírása: „comes et palatinus”), jún. 13.: DF 269734-5. (gyűrűspecsét). 447 DL 70423., „ex arce nostra”. 448 Károlyi oklt. III. 95. 449 DL 37832. – A nádor következő oklevele augusztus 21-én Siklóson kelt, ebben és későbbi okleveleiben nem szerepel többet a helytartóságára utaló kitétel (DF 282486., 201591.). 450 DL 37832., 68160., DF 224851., 268694., 269734–5. 451 Az adatokat lásd a 3.3.4. fejezetben! 452 1515. ápr. 11. (DL 22670.) 453 1515. júl. 30. (DL 37832.)
