C. Tóth Norbert: A Magyar Királyság nádora. A nádori és helytartói intézmény története (1342–1562) - Századok Könyvek (Budapest, 2020)

2. A királyi helytartóság története - 2.2. A király helyettesítése a kezdetektől 1490-ig - 2.2.5. A Hunyadiak korában

A KIRÁLYI HELYTARTÓSÁG TÖRTÉNETE 199 sága azonban nem témája, mivel – mint azt az előbb említettem – őt a rendek választották meg, és a nem a király nevezte ki. Funkciója szerint sem a király helyettese volt, hanem éppen ellenkezőleg, kiskorúsága és akadályoztatása miatt a Magyar Királyság majdnem királyi jogokkal ren­delkező kormányzója.274 A gubernator jogait részletesen szabályozták, s ami számunkra a legfontosabb, ő valóban tehetett korlátozott nagyságú birtokadományt (32 telek), illetve egyházi javadalmakat – a tanácsosok beleegyezésével a nagyobbakat is – adományozhatott.275 Ugyanígy nem vizsgálom Ludovico Gritti kormányzóságát (1531–1534) sem, mivel egé­szen más okok vezették arra Szapolyai (I.) János királyt, hogy kinevezze a velencei dózse Isztambulban élő törvénytelen gyermekét az ország élére (ráadásul úgy, hogy Gritti több időt töltött a Török Birodalom fővárosá­ban, mint a Magyar Királyságban).276 Mátyás király uralkodása alatt277 Gábor Gyula szerint négy esetben neveztek ki kormányzót. Az első alkalommal a még Prágában tartózkodó választott király tudta nélkül Szilágyi Mihályt 1458. január 24-én, a ki­rályválasztó országgyűlésen Mátyás hazaérkezéséig278 kormányzóvá tet ­ték.279 A fél évtizedre tervezett hivatalviselése végül mindössze szűk más­fél hónapos lett, mivel a király hazatérése (február első fele)280 után gyor ­san véget vetett nagybátyja hatalomgyakorlási vágyainak.281 A további helyettesítések szerinte 1471-ben, 1474-ben és 1475-ben történtek.282 Noha mindent, amit Mátyás király egyéniségéről tudunk, kizárja azt, hogy fontos hatalmi jogköröket adjon ki a kezéből, mégis vizsgáljuk meg egyenként a Gábor Gyula által idézett okleveleket. 274 A kormányzóság igazságszolgáltatási működésére lásd Mályusz E.: Rendi állam 593– 595. 275 6. és 10. tc. – Gábor Gy.: A kormányzói méltóság 43–79.; kiadása: DRH 1301–1457. 357–358. 276 Minderre lásd részletesen Barta G.: Ludovicus Gritti; Szakály F.: Vesztőhely. 277 A kor politikatörténetének alább következő részeire lásd Kubinyi A.: Mátyás király 26., 42–45., 70–72., 75., 79. 278 S nem öt évre, mint az a szakirodalomban elterjedt (a korábbi nézet cáfolatára lásd Pálosfalvi T.: Szegedtől Újvárig 349–350.). 279 Holub J.: Alkotmánytörténelem 191–193.; CJH I. 329.; DRH 1458–1490. 81–83. 280 Itineraria 1458–1490. 62. 281 Gábor Gy.: A kormányzói méltóság 86–92.; Holub J.: A kormányzói méltóság; Tringli I.: Újkor hajnala 47–48. 282 Gábor Gy.: A kormányzói méltóság 92–93.

Next

/
Oldalképek
Tartalom